Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

gazdálkodásban), mégis 1955 második felében erőszakkal, különböző furfanggal és adminisztratív rendszabályokkal kényszerítették őket a termelőszövetkezetbe.

Az októberi ellenforradalmi esemény alatt a termelőszövetkezetet kívülről támadó kulákokon és kitclcpítctteken kívül nagyon sok termelőszövetkezeti tag - különösen középparasztok - akik nem meggyőződésből, hanem erőszakos szervezés útján léptek be a termelőszövetkezetekbe, mivel ott nem találták meg számításukat (valamint nem voltak megelégedve a termelőszövetkezetben lévő munkafegyelemmel, nem láttak megfelelő szilárd vezetést) közrejátszottak és segítettek abban, hogy a termelőszövetkezet felbomoljon és így szabaduljanak meg a termelőszövetkezetektől. Ebből kifolyólag a jelenlegi termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztság között a kapcsolat az esetek többségében nem kielégítő, bár nem lehet azt mondani, hogy ellenséges lenne. Egészen ritka jelenség az, amikor termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk között komolyabb gazdasági kapcsolat alakult ki, bár az utóbbi időben ezen a téren némi javulást értek el termelőszövetkezeteink azzal, hogy a birtokukban lévő vontatókkal és tehergépkocsikkal egyre több segítséget nyújtanak az egyénileg gazdálkodó parasztságunknak, különösen a kisparasztságnak. [...]

Gépállomásaink a jelen időszakban hivatásukat nem töltik be, kevés vagy egyáltalán semmi szakmai, de különösen politikai segítséget nem nyújtanak termelőszövetkezeteinknek. Gépállomásaink csupán munkaalkalomnak nézik a termelőszövetkezetet (legalábbis döntő többségben) és főleg azért keresik fel a termelő- szövetkezeteket, hogy munkaalkalmat keressenek és tervüket mind jobban teljesíteni tudják. Igen helyes az a kezdeményezés a zalaegerszegi járásban, hogy a gépállomás vezetői, valamint a hozzájuk tartozó tsz elnökök közösen vitatják meg a fennálló problémákat. Azonban ezeken a megbeszéléseken is főleg a gazdasági kérdésekről folyt a vita, keveset, vagy nem beszéltek politikai kérdésekről. [...]

A központilag kihelyezett elnökök, akik a megfelelő szaktanfolyamot is elvégezték, nagy többségük nem tért vissza a termelőszövetkezetbe, s ezáltal a meglévő újjáalakult szövetkezeteinkben a vezetőknek nincs megfelelő szakképzettségük és gyakorlatuk a termelőszövetkezet vezetése és irányítása terén. [...]

Termelőszövetkezeteink igen komoly eladósodási folyamaton mentek keresztül. Ennek oka először az, hogy az elmúlt évek beruházási politikája sok esetben helytelen volt, s olyan beruházásokat is eszközöltek, amire a termelőszövetkezetnek nem volt szüksége. Ez a beruházott hitelmennyiség most komoly mértékben veszélyezteti a termelőszövetkezeti tagok részesedését a jövedelemben. [...]

Forrás: ZML. MSZMP Arch. 1. f. MSZMP ZMB. ír. 1957. 3. ő. e.

369