Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
a köztudatban az volt, hogy a férfiakat Németországba viszik, s ő nem akart Németországba kimenni - erődítési munkálatok végzésére jelentkezett Nagykanizsa mfegyei] város polgármesteri hivatalánál, s ezen a címen a bevonulás alól ideiglenesen mentesült. Az erődítési munkálatok befejezésével 1945. évi január hó elején azonban be kellett volna vonulnia, de mert Nagykanizsán az a hír terjedt el, hogy a Nyilaskeresztes Párt tagjainak nem kell bevonulniuk, 1945. évi január hó 6. napján jelentkezett a nagykanizsai Nyilaskeresztes Pártban, ahol a fegyveres pártszolgálatba osztották be. Belépési nyilatkozatot alá nem írt, de 1945. év januárjától kezdve több ízben - éspedig eleinte levente-puskával, majd pedig katonapuskával - teljesített szolgálatot, éspedig legtöbbször kapuőri szolgálatot, két ízben pedig közrendészeti razzián vett részt, amelynek célja az volt, hogy összeszedjenek minden olyan személyt, aki kellőképp nem tudja magát igazolni, katonaszökevény, gyanús, vagy csavargó nő, vagy [aki] árdrágítással foglalkozik. A vádlott ezeken a razziákon senkit sem fogott el, illetve állított elő. A Nyilaskeresztes Párttól családi pótlékkal egyaitt havonta 500 P fizetést kapott. A vádlott a fenti cselekmény elkövetését beismerte, de azzal védekezett, hogy mint egyszerű, politikával soha nem foglalkozó ember cselekménye horderejét felbecsülni, s az eseményeket áttekinteni nem tudta, s közvetve kényszerhelyzetben volt, amikor a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatában szolgálatot teljesített, mert ha ezt nem teszi, mint katonaviselt férfinak a családjától elszakadva Németországba kellett volna mennie. A népbíróság azonban úgy találta, hogy a vádlott anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül, vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, fejtett ki tagként tevékeny működést a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatában, tehát fasiszta alakulatban, mely cselekménye [a] [...] népellenes bűntett tényálladéki elemeit mindenben kimeríti, s ezért vádlottat a bűnvádi eljárás megindítását s a beszámítást kizárók, valamint a büntethetőséget megszüntető okok hiányában bűnösnek kellett kimondani és meg kellett büntetni. A büntetés kiszabásánál a népbíróság súlyosbító körülményt nem észlelt, enyhítőnek vette azonban a vádlott büntetlen előéletét, családos állapotát, alacsony műveltségi fokát, továbbá azt, hogy a Németországba való elhurcolás elől menekülve lépett a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatába, ott belépési nyilatkozatot alá sem írt, a razziákon senkit elő nem állított, - s mindezeket annyira nyomatékosaknak találta, hogy [...] a cselekményre meghatározott börtönbüntetésnek a Btk-ban [büntető törvénykönyvben] megállapított legkisebb tartamát alkalmazva 6 /hat/ hónapi börtönbüntetést talált a vádlott alanyi bűnösségi fokával és a cselekmény tárgyi súlyával arányban állónak. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak. 327
