Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
ben 42 kg búzalisztet, 126 kg rozslisztet, 3 kg darát, 18 kg babot, 108 kg burgonyát, 6 kg sót, 6 kg zsírt, 12 kg szalonnát, 18 kg húst cs fűszerre 3,60 P-t kapnak a munkások. [...] A lakóházak fele cserepes, fele szalmás tetőzetű, s a padlózat szintén kb. feles arányban deszka és föld. A lakások zsúfoltak. Tájékunkon az emberek alig világítanak. Villanyról természetesen szó sincs, de a petróleumfogyasztás is a legcsekélyebb. Sok családnál egész éven át nem égetnek el egy liter petróleumot. [...] 1927 óta 1 -2 apró, nagyobb községhez közel eső falu kivételével mindenütt van iskola. A majorokból azonban a távolságok és rossz utak miatt a gyerekek iskolába járása nagyon fáradságos. A 6 éven felüli lakosság 14 százaléka analfabéta, a külterületi lakott helyeken (majorokban) azonban 35 százalék. Az elemi népiskolán kívül semmiféle magasabb iskolája, szakiskolája, vagy állandó jellegű tanfolyama nincs a vidéknek. 43 községre, 33.000 lakosra nem jut még egy polgári iskola sem. A gyerekek iskoláztatása ilyenformán nagyon nehéz, a lakosság 99 százaléka számára lehetetlen. Forrás: Páldv Róbert: Dél-Zala 1938. In: Kelet Népe 1938. 7. 23-33. o. (Újraközölve: Zalai Tükör 1974. II. 3-13. o.) 197. 1938. november 19. Pehm (Mindszenty) József indítványa Imrédy Bélának Zalaegerszeg díszpolgárává választásáról és a Felvidék visszacsatolásának üdvözléséről Részletek Zalaegerszeg város díszközgyűlésének jegyzőkönyvéből 1938. november 2-án az un. első bécsi elöntés után 11.927 km2 terület és mintegy 1.050.000 lakos került vissza Magyarországhoz. Kevés olyan politikus, szervezet vagy település volt az országban akik - egymást túllicitálva - ne üdvözölték volna az országgyarapodást, a visszakerült felvidéki városokat és ezen túlmenően a miniszterelnököt, valamint a kormányzót. Így tett Zalaegerszeg város képviselőtestülete is, élén az indítványt benyújtó Pehm (Mindszenty) Józseffel. Az apátplébános ekkor már több mint húsz éve volt Zalaegerszegen, minden téren meghatározó szerepet játszva a kisváros életében. Elveiből egy jottányit sem engedett, a Tanácsköztársaság alatt elszenvedett megaláztatásaiból semmit sem felejtett, ami az alább közölt dokumentumrészletben is tükröződik. 303
