Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
rakat nem tudták elpusztítani. 1242 tavaszán a tatárok váratlanul elhagyták az országot, óriási pusztulást hagyva maguk után. A király levonva a tatárjárás tamilságait, nagyszabású várépítő munkába kezdett és erre ösztönözte híveit is. A király halálakor már kb. 100 olyan kővár állott, amely támadás esetén képes volt menedéket nyiijtani a lakosságnak. Jóllehet Zalát szerencsére csak áttételesen érintette a tatár veszedelem, tudomásunk van arról, hogy IV. Béla oldalán zalaiak is harcoltak a Muhi csatában. Az alábbi oklevél pedig azt bizonyítja, hogy> a várépítés Zalát is érintette. Béla, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya, mindenkinek, aki ezt az oklevelet olvassa, örökké tartó üdvözletét küldi. [...] Azt akarjuk, hogy jusson tudomására mindenkinek jelen oklevelünk szavaival, hogy mivel egykoron a barbár népek feldúlták királyságunkat és a tatár zsarnok vagy talán Isten akaratából majdnem teljesen elpusztították, félvén attól, hogy királyságunk végső pusztulásra jut [...] országunk báróinak a tanácsára elrendeltük, hogy az arra alkalmas helyeken a koronánk alá tartozó összes földön építtessenek erődítmények és várak, ahol a nép a fenyegető veszély idején menedékre talál. [...] Ezért a Balaton szigetét, ahol erődítmény építésére alkalmas a hegy, a pannonhalmi Szent Márton egyháznak adományozzuk, hogy ott várat építsenek. [...] Ennek a dolognak a hiteléül és az örök bizonyosságnak adtuk ki jelen kettős pecsétünkkel megerősített oklevelet. Kiadatott Pál mester, pozsonyi ispán, alkancellárunk, szeretett és kedves hívünk keze által az Úr 1260., a mi uralkodásunk 20. évében, (a szerző - B. I. - fordítása) Forrás: Sörös Pongrác: A pannonhalmi főapátság története. (A pannonhalmi Szent- Benedek-Rend története II.) Bp., 1903. 309-310. o. Irodalom: Fiigedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp., 1977. 16. 1263. Az első városalapítási kísérlet Zalában IV. Béla király oklevele a komári királyi hospeseknek IV. Béla politikájának fontos része volt a városi rangú települések létrehozása. Az európai értelemben vett város olyan település, amelynek a polgárai testületet alkotnak és széles körű önkormányzattal rendelkeznek. A bizonyos gazdasági fejlettségi fokot elért települések, különösen a jó földrajzi fekvésű piachelyek 25
