Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
tűrhetők", de az intézők meggondolhatnák azt is, hogy demoralizált nép egyszer fékét vesztve nem tesz különbséget zsidó és keresztény vagyon között. [...] Ideje, hogy a jobbérzelmű emberek ellenszenvük leküzdésével is szövetkezzenek, megmentendők Magyarországot a további gyalázattól. A csőcselék uralmát tovább megengedni nem szabad. Forrás: Zala136, 1883. augusztus 29. 1-2. o. Irodalom: Foki Ibolya: Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. 217-243. o. 168. 1885. május 17. Zalaegerszeg nagyközség rendezett tanácsú várossá nyilvánítása A Zalamegye'37 című helyi lap tudósítása a tisztújító közgyűlésről (részletek) Zalaegerszeg nagyközségi jogállása az itt élők számára - miközben féltékeny pillantásokat vetettek a gyorsan fejlődő és megyeszékhelyi rangra is törekvő Nagykanizsára - egyre anakronisztikusabbá vált. A járás vezetőinek gyámkodását, az ebből következő érdeksérelmeket egyre nehezebben viselték el, ugyanakkor az igazgatási apparátus differenciálatlansága egyre több fennakadást okozott a település normális működésében. A Kovács Károly ügyvéd körül csoportosulok felismerve a helyzet tarthatatlanságát a képviselőtestület 1884. augusztus 4-i ülésén indítványozták Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakítását. Ennek érdekében egy külön bizottságot hoztak létre, melynek gyors munkájával sikerült elérni, hogy a belügyminiszter ugyanezen év novemberében engedélyezze a várossá alakulást. Az új - immáron városi - képviselőtestület 1885. május 13- án ült össze először, ahol megválasztották polgármesternek - a városi rang eléréséért legtöbbet tevő - Kovács Károlyt, valamint a városi tisztviselőkor többi tagját. Városunknak rendezett tanácsú várossá való átalakítása ffolyó] hó 13-án Svastits Benő alispán úr elnöklete alatt tartott tisztújító székén tényleg befejezést nyert. * 137 116 1 Nagykanizsán, 1873 - 1922 között megjelenő hetilap, majd napilap. 137 Zalaegerszegen, 1882-1919 között megjelenő hetilap. 256
