Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
amennyire egészségi állapota engedte - Hetéssy néven cikkeket írt a Pesti Naplóba. Egyszer felismerték, ekkor, hogy az clfogatástól megmeneküljön, mindenét otthagyva elmenekült, s egy ideig Balatonfurcd mellett egy vinccllérházban bújt meg. Az őszt ismét Pesten töltötte, bejelentés nélkül bujkált, de legtöbbnyire a Pesti Napló szerkesztőségében ült és írta cikkeit. A Pesti Napló szerkesztőségében ismerkedett meg Kclmenfyvel, aki írásai alapján felismerte benne a szocialistát, és fölfedte előtte, hogy ő is az. Kelmcnfy révén került érintkezésbe Simonyi Antal arcképfcstövcl, aki Franciaországban ismerkedett meg a szocializmus tanaival. Gasparich már 1847-ben tanulmányozta Főúriért és más szocialistákat. Ok hárman ezután sokat vitáztak a szocializmusról. [...] Simonyi a szocializmust békés úton akarta megvalósítani, őszerinte ez csak forradalmi úton történhetik. Szocialistának vallja magát, Fourier elvei szerint. [...] Bevallja, mindenütt terjeszteni igyekezett a szocializmust, ahol erre alkalmas talajt talált, szocialista szövetséget azonban nem alapított, s nem is tudja, létezik-e ilyen az országban. Balatonflircdről "öreg bíró" néven leveleket írt a Pesti Naplóba, ezek közlését később szocialista tartalmuk miatt beszüntették. [...] Február elején [1852-ben] egy Londonból érkezett magyar. Erős Zsigmond, megismertette vele a demokratikus komité126 és Kossuth terveit és működését. Azzal bízták meg, hogy a forradalmat Florvátországban, valamint Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyében megszervezze. Ezután visszatért Gyöngyösre, hogy csomagoljon, s február 9-én éppen naplóját írta, amikor letartóztatták. Ebben a naplóban szocialista demokrata értelemben bírálja a fennálló társadalmi rendet és kijelenti, hogy azt általános, véres forradalom fogja elsöpörni, mert ellenkezik a nép érdekével és az emberiség természetes jogaival. Arra a kérdésre, kit ért a kéziratban olvasható "tolvajok, rablók, piócák és gazemberek" alatt, kijelenti, azokat, akik az emberiséget elnyomják, s akikkel a napló zárószavai szerint eljön majd a véres leszámolás. Forrás: Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849 - 1867. Iratok. Bp.. 1959. 68 - 70. o. Irodalom: Lukács: Függetlenségi 100-108. o., Bona: Zalai tisztek 21. o. a magyar emigráció politikai egyesülete 232
