Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
138. 1848. szeptember 16. Zala megye megtagadja az együttműködést Jellacic-csal A megye állandó bizottmányának határozata "Párlütő elleneink, az illírek ma Muraközbe törvén, azt elfoglalták. Mi [...] tartván attól, nehogy több helyen berontván, bennünket bekerítsenek, tartott haditanács következtében hátrálunk, védetlenül elhagyva legszebb, legdrágább földjét megyénknek" - tudósította Csány László kormánybiztos Zala megye vezetését 1848. szeptember 11-én a Dráva-menti védővonal összeomlásáról. Aznap hajnalban Jellacic mintegy 35.000 főnyi serege két oszlopban. Varasánál és Légrádnál átlépte a Drávát, és benyomult a Muraközbe, Zala megye területére. A határőri zászlóaljakkal és jelentős tüzérséggel megerősített, jelentős túlerőben lévő ellenséggel szemben meg sem kísérelte az ellenállást a mindössze néhányezer fős rendes katonaságból és újonc honvédekből, legnagyobbrészt pedig harcra alkalmatlan nemzetőrökből álló, ráadásul a határ hosszú vonalán szétszórt magyar sereg. A sereg hasznavehető részével Csány kormánybiztos Kanizsán és Keszthelyen keresztül a Balaton északi partján vonult visza, míg a horvát támadók Letenyén és Kanizsán át Marcali, majd a Balaton déli partja felé vették az irányt. Mindez persze napokig tartott, mert nemcsak a magyar hadvezetés, de Jellacic is tétovázott. Szeptember 14-én írt levelében Jellacic azt követelte a zalai megyevezetéstöl, hogy - elkerülendő az erőszakoskodásokat - maga a megye gondoskodjon a horvát sereg élelmezéséről, és tisztviselőit szólítsa fel "a katonaság élelmezésére szükséges kenyérnek, húsnak, bornak, főzeléknek, sónak, szénának, zabnak és szalmának az illető katona parancsnokok nyugtatvá- nyaira kiszolgáltatására". Válaszul Jellacic felhívására Zala megye vezetői az alábbi határozatot hozták. Miután magát a horvát és szlavón hadsereg vezérének nevező báró Jellacic tábornagy! hehtartó seregével Magyarország határait az 1848. évi 3. törvénycikkely által felállított felelős magyar minisztérium rendeleté ellenére lépte által, s ő kibocsátott hirdető leveleiben, melyekben bejöttének okait a néppel tudatja, határozottan kifejezi, hogy ő e törvényeket megelőzött állapotot visszahelyezni célozná, a megsértett fejedelmi jogokat helyreállítani kívánja - minthogy a fejedelmi jogokat a magyar nemzet sohasem sértette, koronás királya cránti hűségben és ragaszkodásban ezidőig csak egy percig sem ingott, mégis a magyar nemzet ellen fegyveres erővel betört, e tettével ő egyenesen a magyar nemzetnek az érintett törvények által újonnan biztosított szabadságát s nemzetiségét elölni törekszik, azért őt s táborát 212
