Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
[De] mi szegény becsületes hív alattvalók Méltóságodtól vág}' elfelejtettünk, vagy csekélyben vetettünk, vagy megvettettünk. [...] A tisztség perekre pereket kezd és halmoz ellenünk. Az első pereket félreteszi, félreteszi velők okleveleinket, melyeket bennök előadtunk, s az utóbbiakban, mikhez mi mind nem értünk, úgy vezeti a dolgot, hogy mi szegény tudatlanok veszítünk. Innen van. hogy a napokban, hihető ilyen perek következésében, házaink mellett bírt legjobb, századok ólta mívelt szántóföldjeinket, melyekből egyedül éltünk, melyek jövedelmének köszönhetjük, hogy minden adózásokat teljesíthettünk, ezen földjeinket, ezen életünket, ezen mindenünket a tisztség egy szolgabíró cs mérnök urak által clfoglaltatta, legszebb veteményünknek haszonvételét se várván be, ekékkel keresztül szántatta, s már most az útra vezetett, melyen a teljes bizonyossággal koldusbotra jutni fogunk. - Ily prokátori [jogászi] mesterkedésekkel kivívott ítélettel nyert földeket kíván-e gróf Széchenyi István bírni ? Kívánja-e gróf Széchenyi István elvenni tőlünk azon jó földjeinket, melyekből élünk, melyek egyedül tartanak fel bennünket ? Kívánja-e maga sokkal rosszabb földjeiért elvenni, s azzal szegény hív jobbágyait károsítani? Ezt kérdi közülünk minden jó ember és mindenik azt feleli: ha akármi prókátori mesterkedésekkel mcgnyerctctt is, - gróf Széchenyi István nem képes illy birtokot elfogadni [...]. Engedjen bennünket élni Méltóságos Gróf, s mi is. ennek utána is, e szerént fogunk maradni igaz hív jobbágyi: pölöskei helységbclick. Forrás és irodalom: Tilkovszkv Lóránt: A tagosítás és legelőelkiilönözés Széchenyi Ish’án pölöskei uradalmában. In: Göcseji emlékkönyv 239-255. o. (a levelet a 249. oldalon közli) 124. 1845. augusztus 2. Takarékpénztár alapítása Nagykanizsán A takarékpénztár alakulási jegyzőkönyvéből (részletek) Zala megye első modern hitelintézete (bankja) Kanizsán alakult meg 1845- ben. Sem a hely, sem az időpont nem véletlen. Kanizsa nem csupán a céhes kézművesipar zalai központja volt, a zsidó kereskedelmi tőke is itt koncentrálódott. A terménykereskedelemmel és katonai szállításokkal foglalkozó zsidó kereskedők jelentős vagyont és tőkét halmoztak fel Kanizsán, ők hiteleztek a fél Dunántúlnak. Tőkéjük találkozott Zala megye liberális vezetőinek politikai törekvéseivel, ráadásul Lőw Lipót, a kanizsai zsidók tudós főrabbija is a helyi zsidóság magyarosításán fáradozott. A védegylet mozgalomban azután - közös érdekből - egy189
