Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
Ötödször: Határoztassék cl, hogy az ítélőszékek soha semmi ürügy alatt bármely közjogi kérdések eldöntésébe ne avatkozzanak, minthogy ezek felett rendelkezni a törvényhozás köréhez tartozik. Hatodszor: Mondják ki követ urak azt is, hogy a felségsértés esetét, melyben törvényeink rögtöni befogatást rendelnek, egyenesen kivéve, semmi egyéb efféle perben a bírói elmarasztás előtt polgári jussainak gyakorlásában, hivatal vagy követség viselésében senkit gátolni ezután se lehessen. [...] Forrás: ZML. Országgyűlési iratok. Zala megye 1839-es követutasítása. Irodalom: Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Zalai Gyűjtemény 5. 217-243. o. 118. 1840. Deák Ferenc, az 1833/40-es országgyűlés vezéralakja Ismeretlen ellenzéki szerző munkájából (részletek) Az 1839/40-es pozsonyi reformországgyűlés vezéralakja, végül pedig hőse Zala megye követe. Deák Ferenc volt. Az országgyűlés liberális ellenzéke által követendő taktika lényegét Deák a következőképpen fogalmazta meg: "az alsó- tábla addig semmi esetre sem bocsátkozhatik az uralkodó indítványainak tárgyalásába. amíg előbb pozitív törvényt nem hoztak a felségsértés és a hazaárulás tárgyában, mivel ilyen törvény hiányában teljesen kiszolgáltatnák magukat a kormányzat önkényének, ha szabadelvű nyilatkozatot tesznek, ezért az említett törvény szükséges előfeltétele a szabadelvű országgyűlési vitáknak". Az ország- gyűlés Deák taktikáját követve elzárkózott az uralkodó számára oly fontos újoncmegajánlás tárgyalásától, helyette hosszú hónapokig a szólásszabadság kérdését tartották napirenden. Végül bevált Deák számítása, és kölcsönös engedmények révén létrejött a kompromisszum. Az elítélt politikai foglyokat (Wesselényit, Kossuthot és az országgyűlési ifjakat) szabadon bocsátották, az uralkodó pedig kijelentette, hogy nem állt szándékában a szólásszabadságot megsérteni, és ezt a jövőben sem teszi. Az országgyűlés viszonzásul megszavazta a császári hadsereg kiegészítéséhez szükséges újonclétszámot. Deáknak személy szerint is oroszlánrésze volt a kormány meggyőzésében, és titokban maga is közreműködött a pereket megszüntető királyi leirat megfogalmazásában. Deák 1840-ben reformkori pályafutásának csúcsán állt. az egész országban hallatlan népszerűségnek örvendett. 180
