Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

tóföldjeikre, bőven teremnek, és ha tovább tartatnak, kellemctes italú tiszta asztali bort adnak. A gyümölcsből Göcscit szinte dúsnak lehet mondani, terem itt válogatott nemű jó ízű nyári és téli alma. körtvély, a baracknak sokféle fajtái, nagy mennyiségben gesztenye, dió. és kivált szilva, melynek egy résziből - sivalicát [szilvapálinkát] főznek - más részét aszalva és néha nyersen is a felsőbb vármegyei kereskedőknek eladják, kik Göcsciben minden őszön megjelennek, és ennek gyümölcsét Ausztriának fővárosáig viszik, ez történt a lefolyt őszön is, midőn néhány száz mérő szilvát megvásároltak, és pozsonyi mérőjét két-három váltóforintokon fizették.

Forrós és irodalom: Plámier Ferenc: Göcsejről. (Göcseinek esmérete) (A Göcseji Múzeum közleményei 29.) Zalaegerszeg, 1970., ZEK. 174. o.

117.

1839. május 6.

Zala állásfoglalása a szólásszabadság védelmében Megyei követutasítás a hűtlenségi perek ügyében (részletek)

Az 1830-as évek derekától kezdve a bécsi kormány azzal kívánta megfélemlíteni és megfékezni a reformokat követelő magvar liberális ellenzéket, hogy számos vezetőjüket és hangadójukat felségsértési vagy "hűtlenségi" perbe fogatta. Így indult eljárás báró Wesselényi Miklós, az országgyűlési ifjak Lovassy László vezette társasága, vagy a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztő Kossuth Lajos és számos megyei ellenzéki vezető ellen. Perbe fogásukra az szolgált ürügyül, hogy - szóban vagy írásban - valamennyien keményen bírálták a kormányt. A magyar ellenzék már az első perctől kezdve tiltakozott a perbe fogások ellen. A tiltakozás együk szószólója Deák Ferenc volt, akit baráti szálak fűztek mind Wesselényihez. mind Kossuthhoz. Deák már 1835/36-ban - még az országgyűlés idején - kimutatta, hogy a perek törvénytelenek. O állította fel azokat az alapelveket, amelyekkel azután mindvégig védekezett az ellenzék, nevezetesen: a kormányt és az uralkodó személyét nem lehet azonosítani (következésképp a kormány elleni bírálatok nem lehetnek felségsértöek) és felségsértést szóval (országgyűlésen vag\> megyegyülésen tartott nyilvános beszéddel) nem lehet elkövetni. mert a hazai törvények csak a tettleges felségárulást ismerik. 1836 és 1839 között Deák személyesen közreműködött Wesselényi védekező iratainak megfogalmazásában, és Zala megye közgyűlésén is több alkalommal napirendre tűzette a szólásszabadság kérdését. Tucatnyi sikertelen tiltakozó felirat után