Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
114. 1836- 1840 Vetésforgó alkalmazása egy zalai birtokon Bogyay Lajos utasítása a gazdatisztje számára Bogyay Lajos halápi földesúr Zala megye tekintélyes középbirtokosai közé tartozott. Bár jogot végzett, és megyei hivatalokat is vállalt, fö jövedelemforrása mégis földbirtoka volt. Hasonló vagyonú zalai nemestársaitól eltérően ő korszerűsíteni próbálta gazdálkodását. A keszthelyi Festeticsek példája nyomán tudományos szakszerűséggel előírta gazdatisztje számára a birtokon elvégzendő munkákat. Nemcsak a feladatokat határozta meg, hanem az elvégzés módját is megszabta. Tervszerűen művelt gazdaságában Zalában az elsők között vezette be a vetésforgót. Az intenzív mezőgazdasági üzemmód - a nyomásos gazdálkodás helyére lépve - mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést gyökeresen átformálta. Az ugar felszámolása után a talaj tápanyagpótlását csak a trágyázás, azt pedig az istállózó állattartás révén lehetett megoldani. Különösen fontos lett a takarmánynövények között a pillangósvirágúak (lóhere, lucerna) vetése. A kapásnövények nemcsak az emberi táplálkozást gazdagították, jelentőségüket ipari hasznosításuk is növelte. A vetésforgó alkalmazásához jobb mezőgazdasági gépekre és nagyobb szaktudásra is szükség volt. így az első pillantásra csupán a szántóföldi gazdálkodás modernizálásának látszó vetésforgó bevezetése egész sor további korszerűsítést feltételezett, illetve eredményezett. Dörögdi mező87 változó gazdasága négy fogásra lóherével 1836-tul kezdve (az első fogás lesz az erdőtől): 1. tábla 2. tábla 3. tábla 4. tábla 47 hold 32 6/8 hold 32 6/8 hold 32 hold • • 88 ganajozas tavaszi árpa lóhere búza kukorica zab rozs krumpli borsó lóherével 87 Dörögd-puszta Ilaláp mellett go , trágyázás 173
