Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
által itt alapított egyházra. A történészek között vita tárgya, hogy ez egyszerű templom vagy monostor volt-e. A "Pozsonyi Évkönyvek" c. nyugati krónika alábbi részlete mindenesetre biztossá teszi az alapítás tényét. Monostorrá később alakulhatott az egyház. (Az Árpád-korban monostornak nevezték azokat a királyi vagy családi alapítású kolostorokat, amelyekben a szerzetesek bizonyos szabályok szerint éltek együtt az apát vezetése alatt.) Szent Adorján mártírnak egyházat szentelnek. Forrás és irodalom: Györffy György: István király és műve. Bp., 1983. 324-326. o. 9. 1024. augusztus 16. A zalavári apátság javadalmai Részlet a Szent István nevében hamisított XIV. századi oklevélből Szent István bőkezűen gondoskodott az általa alapított egyházak ellátásáról birtokok, szolgálók, vásárjogok adományozásával, valamint a tizedszedés elrendelésével. A zalavári apátság 1019-ben és 1024-ben részesült adományokban. Egyik adományozólevelet sem ismerjük eredetiben, mert az apátság 1341-ben leégett és a tűzben elpusztult a levéltára is. Az eredeti adománylevelek helyett XIV. századi átiratokból ismertek a zalavári egyház kiváltságai. Az átírt oklevelekbe az apátság javára hamisított részek is kerültek, de az bizonyos, hogy Szent Adorján egyháza egykor valóban gazdag adományban részesült. Többek között zalai falvakat, vásárjövedelmeket, halastavakat, halászóhelyeket és tizedet kaptak. A leghatalmasabb Úristen nevében. István, az isteni gondviselés kegyelméből a magyarok királya. Mivel kötelességünknek tartjuk őrködni azon, nehogy országunk egyházainak és monostorainak, különösen pedig az általunk alapított, a Zala szigetén lévő Szent Adorján mártír egyházának jogai, kiváltságai és tizedei elvesz- szenck, Péter tisztelendő testvér, a fenti egyház első apátjának kérésére az Úr 1024. esztendejében, a Nagyboldogasszony ünnepe utáni napon, amikor Fehérváron tartózkodtunk, szilárd elhatározással (egyetértésben) országunk előkelőivel így határoztunk, f...] 16
