Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
6. 896. A honfoglalás eseményei Zalában Részletek középkori krónikáinkból 895-96-bcm a besenyők támadást indítottak az etelközi magyarok ellen, akik számára az egyetlen menekülést a Kárpát-medence keleti felében való letelepedés jelentette. 900-ban Arnulf keleti frank uralkodó halála után a seregében harcoló magyar csapatok visszatérvén elfoglalták Pannóniát és ezzel a magyarok végleg betelepültek a Dunától nyugatra is. A későbbi írásos források tanúsága szerint Zala területét Vérbulcsú vezér törzse foglalta el. A Zalavár környéki szláv-avar-frank népesség jelentőségét vesztve ugyan, de gyakorlatilag háborítatlanul élt tovább a Balatontól nyugatra kialakuló magyar települések között. A Balatont nyugat felől megközelítő út ellenőrzésére a zalavár-mosaburgi erőd már nem volt alkalmas. Ezen út mellett épült fel a X. század végén Kolon vára. amely a környék központjává vált. A honfoglalás eseményeit későbbi középkori krónikáink örökítik meg néha eltérő módon. A legkorábbi magyar elbeszélő forrás. "A magyarok cselekedetei" című latinul írt gesta szerzőjét az utókor nevezte el Anonymus-nak, azaz névtelennek. Müve előszavában P. mesternek, Béla király jegyzőjének nevezi magát. A kutatók többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy’ Anonymus III. Béla (uralkodott 1172-1196) jegyzője volt. A gesta a magyarok eredetét és korai történetét meséli el, középpontjába a honfoglalást állítva. Az eseményeket Szent Istvánig követi nyomon nem a történeti hűségre törekedve, hanem inkább szórakoztatni vágyásból és azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy egyes előkelő nemzetségeknek honfoglaláskori ősöket biztosítson. Első, név szerint ismert krónikaírónk Kézai Simon, aki a XIII. század közepén élt és Kun László király udvari papja volt. "A magyarok viselt dolgai" c. történeti műve a hunok történetétől - akiket a magyarokkal azonosnak tekintett - az 1280-as évekig tárgyalja a magyar történelmet. Nála olvasható először a csoda- szarvas legendája. A leghíresebb és legszebb középkori magyar krónikát "Képes Krónika" címmel ismeri a történelem. A mű több évszázad magyarországi történeti írásbeliségének kollektív terméke, amelyet valószínűleg 1359-ben foglalt írásba Kálti Márk. a királyi levéltár őre. A szöveg tanúsága szerint az író felhasználta elődei munkáit saját értelmezésében. A honfoglalás leírásánál pl. sorrendjében eltér 12
