Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
nyával nemrég lakodalmát tartá, Cscpregen megszállván, a környék nemességét magához rendelte; csodálatos, emlékezetes, mily gyorsasággal, mily engedelmességgel s mily kiváló hűtlenséggel csatlakoztak ezek hozzá; kik közt volt mindenekelőtt Nádasdi Tamás. Rátkai Menyhért, a körmendi katonaság és több másokkal Hagymási Kristóf, ki már régóta áhítozott Sümeg várára; s hitte, hogy most a zavarba megszerezheti. E vár a veszprémi püspöké, a Balatonhoz közel egy magas különálló hegyen, mi miatt azt kiostromlani nehéz. Ezt ekkor Újlaki Lajos püspök bírta, ki nemrég jött vissza Rómából, s a Németi jöttéről mit sem tudott, s Hagymási gonosz terveit nem is gvanítá. A gyanútlan püspök Horvát Bálintot, kit Hagymási küldött, e zavaros időben elég vigyázatlanul 18 lovassal bebocsátá, ki őt fejszével homlokon csapván, megölé, s a meglepett, vagy megvesztegetett őrségtől a várat cllentállás nélkül elfoglalta. Nem messze a tihanyi templomnál állott Németi, s megtudván a püspök megöletését, a várba sietett, s azt Hagymási ellenére, ki magának akarta tartani, elfoglalván, őrséggel megrakta, s a zsákmányt mennyire lehetett, összeszedte; innét Szombathelynek nyomult, mit a megrémült Túri Ferenc ellenállás nélkül megadott. Majd a Battyányok körmendi várát szállta meg. de hosszas ostrom után sem ment semmire, míg végre azt az éhségtől szorított Kisfaludy Imre megadta. Ez átpártolásokkal szaporodván. Perncszi Györgyöt, Keszthely parancsnokát a Rácországba Nisszánál36 időző Mellemet pasához küldő, hogy segélyt sürgessen; ez habozás nélkül parancsot adott a szigeti, pécsi, kanizsai, koppányi töröknek, hogy ha Németitől hivatnak, habozás nélkül hozzá siessenek. Forrás és irodalom: Istvánffy Miklós: Magyarország, története 1490-1606. (Fordította Vidovich György) Debrecen, 1X67. 2. kötet. 913-926. o. 70. 1623. október 23. Általános felkelés Bethlen Gábor fejedelem hadai ellen A vármegye közgyűlésének határozata (részletek) A Bocskai felkelés hadműveleteit - és egyben a tizenötéves háborút - a zsitvatoroki béke zárta le 1606-ban. Kanizsa környékének hovatartozását e békeszerződés sem tisztázta megnyugtatóan, miután a környék felügyeletét a budai basa és Batthyány Ferenc gróf között osztotta meg. A török hódítás zalai határát 36 Szerbiában, Nisnél 101
