Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

127. 1847. Liberális zalai ifjak a forradalom előestéjén Degré Alajos visszaemlékezéséből (részlet) Degré Alajos (1819-1896) 1848 márciusi injainak egyike, a reformkor fiatal írónemzedékének közismert egyénisége volt. Kevésbé írói tehetsége, sokkal in­kább alkalmazkodó modora, jó szónoki képessége, remek humora, önzetlen ter­mészete tette közkedveltté. Petőfi Sándor baráti körének egyik kedvence, kortár­sai szerint "lovagiasan könnyelmű, szeretetreméltó és jó cimbora volt". A szelle­mesen társalkodó fiatalembert az 1843/44-es pozsonyi országgyűlés liberális ifjúsága is vezérének tekinthette. Talán éppen itt került ismeretségbe ifjabb Csúzy Pállal, a zalai reformellenzék egyik hangadójával. Csúzy meghívta apja zalai birtokára, Becsehelyre. Degré 1847 szeptemberében tett eleget a meghí­vásnak, és Zalában életre szóló élményekben volt része. Kehidán meglátogatták Deák Ferencet, majd zalai barátai - mint elszánt liberálist - magukkal vitték az István főherceget fogadó megyei küldöttségbe is. Degré ekkor ismerkedett meg és barátkozott össze Zala meg\’e liberális ifjúságával. A reformkor társasági életé­nek hangulatát kiválóan bemutató visszaemlékezésében nagy szeretettel idézte fel zalai barátainak alakját is. Ok szinte valamennyien a zalai reformellenzék máso­dik, fiatalabb generációjához tartoztak, azok közé, akik gyorsabb, radikálisabb változásokat akartak, nem érték be apáik és idősebb pályatársaik megfontoltabb, mérsékeltebb politizálásával. Ok már reformszellemű világban nőttek fel, az álmaik és elképzeléseik merészebbek lehettek. Magasztos eszmék iránti romanti­kus lelkesedés fűtötte őket; fiatalok és idealisták voltak. Bátran, sőt vakmerőén vállalták a szabadságharc kihívásait. Rosszul számítottam, hogy majd Csúzy Palinál dolgozni fogok. Pali szeretett mulatni, s ha a kastély nem volt tele vendéggel, mi ültünk lóra, s bejártuk a vár­megyét. Ily élvezetek mellett háttérbe szorult a munkakedv; Letenyén gróf Andrássy Aladár kastélyában feledte az ember, hogy más is van a világon, mint öröm és élvezet; Belatinszcn Ghica György101 kiapadhatatlan jókedvével elragadta vendégeit; Inkey Kázmér, ki spanyol grand módjára bikaviadalt rendezett, s mint viador maga állt ki, le is győzte a megszilajult bikát. Inkey Muki [János] meg oly vendégséget adott, melyen az egész megyei ifjúság megjelent. Én aztán időt szakí­tottam magamnak, elmentem az öreg Svastics Jánoshoz, ki megtette azt, amit sen­101 helyesen: Belatincon Gyika György 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom