Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében
tóttá, hogy az úrbéresek birtokában 1848 tavaszán a telki illetménynél lényegesen nagyobb mennyiségű földterület volt. A későbbiek során ez okozta a legtöbb problémát. Az 1828-as országos összeírás szerint az adó alatti föld a vármegye akkori területén 229 217 hold volt, ez a megye egész szántóföld és rét területének 45.6 százaléka. Egy 1848 után készült felmérés szerint Zala megye területén 157 ezer magyar hold szántóföld és 37 ezer magyar hold rét szabadult fel, a szántók 37, a rétek 46 százaléka. Az eddig megtörtént részletvizsgálatok ezeket az arányokat nem támasztják alá, valószínűleg lényegesen magasabb volt a felszabadult földterület aránya.20 A jobbágyfelszabadítás kihirdetése Zala megye liberális nemességének vezetői — gondoljunk csak Deák Ferencre és Csányi Lászlóra — jelentős szerepet játszottak az országos politikai életben, az ellenzéki párt mérsékeltebbjei közé tartoztak. 1848 elején ők sem gondoltak többre, mint a liberális nemesség többsége: az örökváltsá- got az állam anyagi segítségével kell végrehajtani. A pozsonyi országgyűlés azonban továbbment. Valószínűleg Deák Ferenc a Zala megyei birtokos nemesek közhangulatát is kifejezésre juttatta, amikor Pozsonyban nyilvánosan helytelenítette az országgyűlés rögtönzését, a március 18-án nagy gyorsasággal elfogadott törvényt, majd Bécsben is úgy nyilatkozott Jósika Samunak március 23-án, „hogy ezen rögtönzött törvényekre semmi szükség nem volt, a parasztság mindenütt csendben volt”.21 A megye urai érthető izgalommal lesték a híreket. A március 15-i pesti események híre Csányi László gyorspostával küldött levele révén már a március 17-i közgyűlésen ismert volt, és a forradalom 12 pontja közül különösen az úrbériség eltörlését követelő ,,7-ik pontból eredhető demonstratiók a Rendeket nagy aggodalomba ejtették”.22 A nemesség egyelőre zavart. Czemel Ignác Nagykanizsáról azt írta március 25-én Czernel Eleknek: „Igen meg vagyok zavarodva, azzal pedig éppen nem tudok megbarátkozni, mi szerint az úrbéri viszony rögtön megszüntetik, az év végét is kitűzhették volna, a törvény annyi zavart idéz elő.23 Egyes földesurak kezdtek felkészülni az új viszonyokra. Festetich Tasziló március 21-én elrendelte, hogy a jószágkormányzósága értekezzék a tisztségekkel, hogy mit fognak tenni abban az esetben, ha a robot megszűnne, „hogy ez a csapás váratlanul ne találjon”.2,5 Batthyány Lajos kinevezett miniszterelnök a jobbágyielszabadítási törvényeket még a királyi szentesítése előtt közölte a vármegyékkel végrehajtás céljából. Zala vármegye közgyűlése március 30-án tárgyalta meg a miniszterelnök rendeletét és határozta meg a teendőket: „Miniszterelnöki rendelet értelmében mind az úrbéri viszonyok, mind a papi tized megszüntetése, mindpedig a közteherviselés elvét megállapító törvénycikkelyek addig míg Őfelsége által is mint a kormánytól már elfogadottak szentesítetni fognak, taz országgyűlésének nyilatkozatával a jelen közgyűlésben nyilván kihirdettet69
