Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Szemle - Sinkovics István: Müller Veronika: Thur György kanizsai kapitánysága
A szerző nemcsak krónikás leírást akart adni, de meg akarta értetni a tényeket, jelenségeket. A zsoldösszegek csak úgy beszélnek, ha melléjük állítja vásárlóértéküket, a korabeli árakat. Kanizsa felszereltségét azzal értékelte, hogy más várak anyagi helyeztét is bemutatta. Az egybevetés pedig Kanizsa nehezebb körülményeire világít rá. Thury Györgyöt is csak úgy lehet megérteni, ha megrajzolja azt a környezetet is, amelyben élt és harcolt. Az így kibontakozó kép közelebb van a valósághoz, mint a különben nagyérdemű Takács Sándor idealizált hős-ábrázolása. A török—magyar végvárak harca is egyoldalúan leegyszerűsítettnek látszik Takács Sándor munkáiban. A munka nem egyszer ügyes módszertani megoldásai természetesen fokozzák az olvasó igényeit. így még szemléletesebb lett volna a várról adott kép, ha a vár beosztására nemcsak mellesleg utalt volna a vár feltárásának szemel vény es ismertetése során, hanem megrajzolta volna a vár belső rendszerét és külön összegezte volna a felszerelést, mert a vár egyes részei szerint haladó felsorolás nem ad könnyen áttekinthető tájékozódást. Ugyanennek a leltárnak a közlésében vannak pontatlanságok (pl. a gyakran előforduló sza- kállab, ahol a német szóvégi fraktúr s-hez hasonló betű zavarhatta meg a szerzőt. A betűalak bizonytalansága esetén viszont a szó értelme igazít el. Itt a várakban gyakori szakállas puskáról van szó, amely a reá kovácsolt horogról nyerte a nevét.) A leltár közlése máshol is reászorult volna az összeolvasásra. Stílusa, bár többnyire világos és érthető, néhol nem eléggé kifejező, darabos. A szerző középiskolai tanárként írta tanulmányát. Ez növeli a munka értékét és utal arra, hogy milyen fontos feladatok várnak a tanárokra történetírásunk továbbfejlesztésében, főleg a helyi fejlődés sokféle változatának megrajzolásában. Thury György halálának 400. évfordulója adott ösztönzést e munka megírására. Thury György emlékének megbecsülésével a Nagykanizsai Városi Tanács, a Járási Tanács és a Zala megyei anács világos tanúságát adta a múlt és a jelen kapcsolata felismerésének. Az ízléses és a témához méltó kiállítás a zalaegerszegi nyomda munkáját dicséri. Ez a tanulmány akaratlanul is rávilágít a történetírás kapcsolódó további feladataira. Thury György, ez a jellegzetes XVI. századi hős, aki állandó harcok között élt és harcban veszítette életét, megérdemelné, hogy megrajzolják egész életpályáját. A végvári rendszer teljesebb megismeréséhez pedig sok részletmunkára volna szükség hasonló elmélyült kutatással, mint ahogyan a szerző dolgozott. De persze a modern kutatás szervezettsége az adatgyűjtésben és a feldolgozásban megkönnyíti és meggyorsítja a cél elérését. Csak így lehet kiküszöbölni azt is, hogy ne végezzék el többen is ugyanazt a munkát és ne dolgozzanak párhuzamosan, egymás kutatásait, eredményeit nem ismerve. Sinkovics István 183
