Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Szemle - Papp László: Zala megye földrajzi nevei. A kötet fogadtatása
gyéből a baktalórántházi járás 1967-ben, Heves megyéből az egri járás 1970- ben, Hajdú-Bihar megyéből a polgári járás szintén 1970-ben), elvitathatatlan érdeme van a Zala megyei példának. Mind a hazai, mind az európai szaksajtó ismertetései a legnagyobb elismerés hangján írnak a kötetről. Még meg sem jelent maga a mű (a címlap 1964-et tünteti fel a megjelenés éveként, de valójában csak 1965 tavaszán jelent meg), amikor a Magyar Nyelvben (LX [1964], 273—290) részletes beszámoló jelent meg arról az ünnepségről, amely 1964. május 7-én zajlott le Zalaegerszegen. Az ünnepi ülést Zala megye Tanácsa és az MTA I. osztálya rendezte abból az alkalomból, hogy a megye földrajzi neveinek összegyűjtése és az anyag nyomdai előkészítése megtörtént. Erről az ülésről beszámolt a napi sajtó, a rádió és a televízió is. Kiss Gyula tanácselnök-helyettes megnyitója után Tamás Lajos akadémikus, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója és Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője köszöntötte a földrajzi nevek összegyűjtőit. Hadrovics László „Történelem és művelődés a földrajzi nevekben” címen tartott előadást (megjelent: Magyar Nyelvőr LXXXVIII [1964], 315—319); az előadás helyének és alkalmának megfelelően a helynévi példákat főleg Zalából és a vele szomszédos területekről vette. Ezen az ülésen adta át Zalaegerszeg városának tanácselnöke, Nátrán János a város díszpolgári oklevelét Pais Dezsőnek, a város szülöttének, aki egészségi okokból nem volt jelen. Bárczi Géza akadémikus olvasta fel Pais Dezsőnek ebből az alkalomból írt Óla című értekezését (megjelent: Magyar Nyelv IX [1964], 282—290), s a résztvevők magnószalagról hallgatták meg Pais Dezső szavait, a díszpolgári kitüntetés megköszönését. A Magyar Nyelv című folyóiratnak ugyanebben a számában (277—282) mutatvány is jelent meg a Zala megye földrajzi neveiből. -— Erről az eseményről a hazai szakfolyóiratokban beszámolt még K[ázmér] M[iklós] (Magyar Nyelvőr LXXXVIII [1964], 313—314) és jó magam is (az MTA I. osztályának közleményei XXII., 457—459; a külföld számára pedig Acta Linguistica Hung. XV [1965], 380). A kötet megjelenése után szintén az Acta Linguistica-ban jelent meg az első, eléggé vázlatos ismertetés (XV [1965], 388). Ez a bibliográfiai adatokon kívül a külföldi olvasók figyelmét a következő tényekre hívja fel: a kötet Zala megye 260 településének belterületi és külterületi helyneveit tartalmazza; a megye 570 084 katasztrális holdnyi területén 22 274 földrajzi pontnak, illetőleg területnek a neve található meg s köthető helyhez a mellékelt térképek segítségével: a névanyag egy egész évezredet ölel át a Zala ~ Szala folyó nevétől az 1945 után keletkezett nevekig; a kötet megjelenése tudományos és tudománytörténeti jelentőségű: tudományos szempontból a megbízható, pontos névanyag egyelőre felülmúlhatatlan, tudománytörténeti szempontból pedig a megye, Zala megye példamutatása óriási jelentőségű, amelyet máris követtek és nemélhetőleg követni fognak más megyék is; mindezeken felül várható, hogy a kötet névtudományi vizsgálatainkat is fel fogja lendíteni. Ezt az itt röviden összefogott — külföldnek szánt — és egyébként is rövid ismertetést számos további követte a hazai és a külföldi szakfolyóiratokban. Elsőnek azt említem, amely voltaképpen nem ismertetés, hanem a kötetben közölt anyag alapján Zala megye történeti földrajzához és földrajzi neveinek történetéhez szolgáltat adalékokat (Kubínyi László: Magyar Nyelv LXI 172
