Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Kerecsényi Edit: A szabadságharc kora a Zalakomár környéki nép emlékezetében

Amikor a szabadságharc után menekülnie kellett, Somogy és Zala határában, Kardospusztán rejtegette a sógora meg a nénje mintegy 3 hónapig. De

mikor kipuhatolták, kénytelen volt helyet cserélni. Még meg is van a ház.

*

Aztán mielőtt kiment Törökországba Irányi Dániellel meg másokkal, elásta Orsovánál a Szentkoronátd21>

A Kossuth-kultusz legfőbb bizonysága az a sok dal és vers, melyet még ma is ismernek, énekelnek. Legkedveltebb köztük az általánosan ismert Esik eső karikára..., ill. Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű dal, melyeket némi szövegvariációval énekelnek. Ez volt a zalai 48-as párt nótája is; Választáskor, a rekruták berukkolásakor, a katonák masírozásakor a legnépszerűbb dal volt.

Laki György szerint, aki az I. világháborúban arany vitézségi érmet szerzett, a zalai lakosok másik kedvelt Kossuth-nótája így szólt:

Kossuth Lajos szép levelet Íratott Közepibe nagy bankókat rakatott Átadta az íródeákjának — hogy Ossza ki a magyar katonáknak

Ugyancsak sokszor énekelték, hogy

I.

Kossuth Lajos ablakába Kinyílt a rózsa magába Akkorára nőtt az ága,

Hogy bort ivott árnyékába Hogy bort ivott árnyékba...<18)

Néhányan ismerték csak, s ezek is részben hézagosán ezt a dalt:

Kossuth Lajos zöld kalapja,

Nemzetiszín lobog rajta,

Nemzetiszín lobog rajta,

Magyar hazát vigasztalja, vigasztalja 18, 9' 12>

Ennek lehet variánsa ez a Nagyradán gyűjtött dal, melyet az I. világháborúban tanultak:

Kossuth Lajos udvarába megbotlott a lovam lába.

Gyere pajtás gyógyítsuk meg,

A muszkákat szalasszuk meg. <—)

Meg kell említenem még az alábbi töredékeket is, melyeknek dallamát azonban nem ismerik:

Klapka feladta, Görgey eladta

Egy két aranyért a magyart eladta (|3. í',)

163