Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Degré Alajos–Kerecsényi Edit: Az 1848–49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok
AZ 1848—49. ÉVI SZABADSÁGHARC ZALAI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ IRATOK Közzéteszi Degré Alajos és Kerecsényi Edit Az 1848—49. évi forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok roppant tömegét őrzi a levéltár és a Thury György Múzeum. A megyehatóság és Zalaegerszeg város iratain kívül, amiket ezelőtt 70 évvel Novák Mihály is felhasznált, nagyon sok, és nagyon jellemző irat került elő családi levéltárakból, olykor némelyik község bíróládájából is. Nagyon sokszor jelentéktelen tárgyú iratok egy-egy mondata is fontos adalékot nyújt a forradalom társadalmi és gazdasági viszonyaira, egyes személyek, faluk vagy egész néprétegek állás- foglalására, tettrekészségére vonatkozóan. Nem vállalkozhatunk tehát forráskiadásra. Ez köteteket töltene meg, és nem mindig érné meg a nyomdafestéket. De fontos feladatunknak tartjuk, hogy szemelvényeket adjunk a forradalom és szabadságharc zalai forrásaiból. A legfontosabb és legváltozatosabb iratokból válogattunk ide, egyrészt, hogy a megye olvasóközönségének ízelítőt adjunk a források jellegéből, stílusából, nyelvezetéből, másrészt bemutassuk, mennyi önzéssel, tehetetlenséggel, ostobasággal, sőt árulással kellett megküzdeni megyénkben is ahhoz, hogy a szabadság eszméit diadalra lehessen juttatni. Annál nagyobb dicsőség, hogy szép számmal akadtak emberek és testületek, akik a feladatot megértették, és minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználtak a cél elérésére. Es ilyenek is nagy számban voltak. Az iratokat a keltezésük szerinti szoros időrendben közöljük. Ez alól csak akkor teszünk kivételt, ha a megyei állandó bizottmányhoz benyújtott iratokat és az arra hozott határozatot is közöljük. Ilyenkor természetesen a határozatot közvetlenül a beadvány után közöljük. A közölt iratokat sorszámozzuk. A sorszám után egy mondatban adjuk az irat lényegének megjelölését. Ezt követően megadjuk az irat lelőhelyét, levéltári, illetve múzeumi jelzetét. A megyei levéltárban őrzött iratokat ZmL. betűvel, a nagykanizsai Thury György Múzeumban őrzötteket T. Gy. Múz. betűkkel jelöljük. Az iratokat a mai helyesírással közöljük. Az akkori helyesírás_ ugyanis nem volt biztos, azt az eredeti iratokon minden logika nélkül és különböző személyek más-más módon használják. Az eredeti betűhív közlése haszon nélkül nehezítené az olvasást. Itt kell megemlítenünk azt, hogy Csányi László, megyénk nagy fia, a szabadságharc vértanúja saját maga mindig „Csány”-nak, tehát i betű nélkül írta a nevét. Kortársai azonban nagyon sokszor Csányi-nak írták, mint elődei is. Megyénkben azonban Novák Mihálytól kezdve az ő írásmódját használták, így áll neve a szobrán, a nevét viselő iskolán is. Minthogy azonban országos történetírásunkban Barta István nagy publikációi óta következetesen „Csányi’’-nak 105
