Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében
Megjegyzések a kimutatáshoz Általános megjegyzések: Az itt közölt adatsorok összeállításával arra törekedtünk, hogy Zala megye mai területéről lehetőleg hiánytalan képünk alakuljon ki az 1848-ban felszabadult úrbériség helységenkénti megoszlásáról, az egyes helységek jellegéről, a felszabadult úrbéráségnek a helység nagyságához való viszonyáról. E munkánk során sók nehézséggel kellett megküzdenünk, és a kutatás jelen szakaszában végül sem juthattunk minden tekintetben megnyugtató eredményekre. A rendelkezésünkre álló források igen hiányosák, sok tekintetben egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak. A feltárt adatok kritikai mérlegelése, ellentmondásainak kiküszöbölése szétfeszítette volna e tanulmányunk kereteit. Nem is az volt itt a célunk, hogy az egyes helységek jobbágyfelszabadításának problémáit, folyamatát vizsgáljuk meg, hanem e nagy korszakváltás megyei szintű elemzését kívántuk elvégezni. Ehhez viszont az eddig feltárt adatok lehetőséget nyújtottak. A ' statisztikai módszer törvényszerűségei értelmében az átlag- és arányszámok helyesen jellemzik az egykorú valóság modelljét. A községsoros táblázatba az ellentmondó adatok közül a megítélésünk szerint legelfogadhatóbbat vettük fel, ennek bizonyítását, a részletes apparátust azonban mellőztük — erre készülő nagyobb munkánkban sor fog kerülni. Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a további kritikai elemzések következtében a közölt adatok nem egy esetben módosulhatnak, ezek nem tekinthetők végleges eredménynek. Bár jelentős kutatásokat végeztünk, végül mégis lemondtunk arról, hogy a felszabadult űrbéres föld mennyiségére és a felszabadult úrbéres családok számára vonatkozó adatokat közöljük. A rendelkezésünkre álló gépi állomány nem tette lehetővé, hogy helységenként megállapíthassuk az úrbéresek kezén levő különböző jogállású föld mennyiségét a jobbágyfelszabadítás nagy történelmi pillanatában. A rendelkezésre álló források alapján ezt különben ;is csak az úrbéres helységek egy részében tudtuk volna elvégezni. A jobbágytelkök alapján kiszámított telki illetmények mennyisége viszont az olvasó számára nem mondott volna sokat, és közlése azzal a veszéllyel járt volna, hogy ezt a számadatot — a valóságnak nem megfelelően — úgy tekintik, mintha az a helység határának paraszti kézen levő részét jelentené. Ezért inkább teljesen eltekintettünk a területi adatok közlésétől, amelyre majd ismét készülő munkánkban fogunk sort keríteni. Hasonlóképpen nem találtunk megnyugtató adatokat az úrbéres családok számára. 1848 ultán a kármentesítési és egyéb úrbéres kérdésekkel foglalkozó ügyekben a legritkább esetben volt csiak érdekes, hogy az úrbériség hány tulajdonos, hány volt úrbéres család között oszlott meg. A jobbágytelkek és a zsellérhelyek száma volt az érdekes, ez viszont nem volt azonos a telkes jobbágyok és a házas zsellérek számával, még ha a házas zsellérek száma 'közel is állt a zsellérhelyek számához. Az úrbéri birtokrendezések során a jobfoágytelkek és a zsellérhelyek számát az 1848. évi állapotnak megfelelően állapították meg, viszont a volt úrbéresek névsorát már az évekkel később lefolyó rendezés időpontjának megfelelően állították ölssze, az azóta bekövetkező változásokat is figyelembe véve, de rendszerint a változásra és az 1848-as birtokosra nem utalva. Részletes összehasonlító jegyzék összeállítására csak azokban az esetekben (került sor, ha a birtoklási viszonyok tekintetében viták merültek fel. Bár a volt úrbéres föld adás-vétele 1848 után még éveken keresztül korlátozott volt, ezek az összehasonlító jegyzékek mégis azt mutatják, hogy az öröklődés következtében bekövetkezett osztódásokon túlmenően is volt birtok- forgalom. Nyilván azokban a helységekben — ahol összehasonlító jegyzékre nem volt szükség — a birtokforgalom kisebb volt, a testvérek között végrehajtott osztályokról mindenki tudott. Itt tehát az 1850-eis években és a 60-as évek elején készített dokumentumok alapján joggal következtethetnénk a felszabadult úrbéres családok számára, már csak azért is, mert sok esetben joggal sejthetjük, hogy az 1848 után megosztozott testvérek már 1848 előtt is ténylegesen megosztott telken külön gazdálkodtak, ehhez azonban a földesúr nem adta beleegyezését, és így az 101
