Zala vármegye története. Oklevéltár 2. 1364-1498 (Budapest, 1890.)

misso iure ipsis incumbenti perpetuo possidendas si non fuerit contradictum, contradictores vero si qui fuerint, evocet ipsos contra antelatos Ladislaum et Petrum filios Pethew palatinalem in presenciam, ad terminum competentem, racionem contradiccionis eorum reddituros; et post hec huiusmodi introduccionis et statucionis seriem cum contradictorum et evocatorum si qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui premisse statucioni intererunt nominibus, ac termino assignato, eidem dominó palatino suo modo rescribatis. Dátum in Themeswar, in festő beati Jacobi apostoli, anno domini Millesimo quadringentesimo quadragesimo sexto. Zárlatán vörös viaszba nyomott pecsét maradványaival; eredetije Keszthelyen a gr. Festetics cs. ltárában. Zaladien. 133. Nagy Imre. 265. Kanizsai László fiai László és Miklós egy részről, más részről Kanizsai János fia Imre, azért hogy Kanizsai László fiai bizonyos közös ezüstneműekért Kanizsai Imrének hétszáz forinttal adósai maradtak és hogy Kanizsai Imre kanizsai várnagya Térjék László Kanizsa vár megvédésére saját 'pénzéből négyszázharmincz forintot fordított és neki ezért biztosításul Kanizsai László fiainak egy bibliája odalőtt, a mindezekért elzálogosított Kisasszond, Gelse, Sziget és Kehida nevű birtokoknak közösen való visszaváltására magukat kötelezik. Kanizsa. 1446. aug. 1. Nos Emericus filius Johannis de Kanisa et Ladislaus filius Ladislai de eadem Kanisa, significamus per presentes quibus expedit universis, quod quamvis a multis retroactis temporibus inter nos et patres nostros super rebus nostris in domo tavernicali nostra existentibus, diversisque aliis factis et debitis, necnon racione impignoracionis posBessionum Kysazond, Gelse, Zygeth et Kethyda vocatarum, per nos quodammodo factis, contenciones diverse inter nos mote et suscitate extitissent, tamen componentibus magnifico Johanne de Zeecz ac religioso viro dominó fratre Stephano abbate de Kapornok, aliisque nonnullis probis et nobilibus viris per partes electis, ad talem pacis devenimus unionem: quod quia alias páter noster videlicet Nicolai et Ladislai, quedam clenodia argenteria de dicta domo tavernicali condam Johannis, patris sciiicet nostri Emerici, iuxta suam voluntatera excepisset, pro quibus nos videlicet Nicolaus et