Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)

38. IV, Béla király levele némely priaszai várjobbágyok megnemesítésérol. 1265. Quasdam literas privilegiales domini Bele olim regis Hungarie duplici suo sigillo vallatás, in anno domini Millesimo CC° sexagesimo quinto, regni autem sui anno tricesimo emanatas, habentes in se confirmative tenorem et continencias literarum condam Chaak comitis Zaladiensis reambulatoriarum in predicto anno emanatarum, eidem dominó Bele regi ad suum regium literatorium mandátum rescriptarum, presentasset; in quibus habitum fuisset, quod cum prefatus dominus Bela rex Blarem Boxam Thomam et Andornicum filios Antalius de plenitudine gracie sue de iobagionatu castri eximendo in numerum servientum suorum deputasset, fidelitatem dicti Chaak comitis requisivisset, quatenus daret eisdem hominem suum coram quo comes Mogh homo regius cum iobagionibus castri et testimoniis cruciferorum de Nova Curia, terram eorumdem de terra castrensium scilicet villa Priazo separaret; qui quidem Chaak comes preceptis dicti domini Bele regis satisfacere volens, terras prescriptorum Illaris Boxe Thome et Andornici filiorum Antalius a terris castrensium sub metis literis in eisdem expressatis seperasset. P erényi Péter országbírónak 1421-ban kelt ítéletében kivonatban foglaltatik, mely ítélet a Salamonvári Salamonfi János leánya Agatha Asszonyfalvi Ostffy Gergelyné, ós Szenterzsóbethi Theryek Ferencz fia István között Ján ós Priaszó birtokok határjárása felett folyt ügyet tárgyazza; az országbíró ítéletének eredetijét a Szent erzsébetin Törjék cs. ltárából Csutor Imre úr volt szíves velem közölni. Nagy Imi'e. 39. Az új-udvari convent prasceptora Egregy nevű birtok elzálogosítását bizonyítja. 1266. mart. 14. Nos fráter G. vice preceptor domus hospitalis Nove Curie damus pro memória, quod constituti sunt coram nobis Luca sacerdos et Mersa pro Saulo de Leurenta ab una parte, Paris filius Peturke pro se et pro fratre suo Petro ex altéra, dictus Paris confessus est viva voce, quod terram eorum Egrug vocatam impignorassent memorato Saulo pro septem marcis, quas quidem septem marcas in denariis viennensibus, quamli-