Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)

festum Asceusionis domini proxime preteritum, ad faciem predicte possessionarie porcionis que quondam Anianum et Florianum in predicta possessione Peze vocata contigisset, vicinis et commetaneis suis convocatis et presentibus accedendo, reambulassent eandem per suas veras metas et distincciones metarum, et infrascriptas terras seu possessionariam porcionem, videlicet infra locum Haloueteuhel dictum, viginti duo iugera terrarum, et ibidem a parte aquilonis septem iugera, item in terra que ad puteum Olasun dictum itur, duo iugera, item in terra Telük dicta sex iugera, exceptis fructibus, item medietatem ecclesie et circa ipsam ecclesiam tria iugera, item in loco seu terra eundo in Eresteuen tria iugera, item in loco Kerestwt dicto a parte aquilonis duo iugera, item circa silvam Galus quinquaginta septem iugera, item quandam particulam silve que quondam Galus patris predicti Aniani fuisset, circa silvam Bud, inter quas silvas quedam antiqua via transiret, que particula silve usque viam Sahtwt dictam iret, que ut considerari potuisset, in sexaginta iugeribus terrarum preter terras arabiles adiaceret, item in terra qua itur ad sessionem Nicolai dicti Fynta tredecim iugera, item in medio quatuor viarum sexaginta iugera, item in terra qua itur ad Musokut ab occidente duo iugera, item inter viam qua itur in Fayz et vallem Vacala dictam octuaginta iugera, item in loco Nyreswelg dicto viginti iugera, item circa sessionem Aniani decem et septem, item terciam partém silve in valle Wacalawelg dicta existentis, item octo iugera in medio duorum puteorum Olasun et Muso dictorum a parte orientis statuissent et reliquissent, nemine contradictore apparente, predicto Nicolao filio Michaelis eo iure quo ad ipsum pertinere dignoscuntur, possidendas. Dátum in vigília festi Pentecostes, anno domini supradicto. Zárlatán kerek pecsétnyomaival; eredetije a hg. Batthyány cs. körmendi ltárában. Ugyanott hasonló kelettel Garai László nádor 1449-ki ítéletében is megvan a jelentós eleje, valamint a király kiküldését tartalmazó oklevél is szórói-szóra megegyez a föntebbivel, azonban az egyes birtokok megnevezésére és mennyiségére, valamint a határjárásra nézve a jelentés teljesen eltér; érdekesnek tartottuk Garai László ítéletéből a jelentésnek ezen eltérő részét ide iktatni: «videlicet infra locum Haluwetheuhig ex parte Wrs novem,