Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)
assumsit expedire; cui quidem vendicioni et Stepbanus filius Turek Stephanus filius Chepanus ^t Lampertus cognati eorumdem predicte térre vendite coram nobis assensum per omnia prebuerunt liberalem. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem sigillo pendenti Dátum anno domini Millesimo ducentesimo septuagesimo octavo. I. Lajos királynak 1378-ban kelt átiratából, melyet ismét Héderváry Lőrincz nádor 1439-ben írt át: ennek a rajta levő penész foltok miatt már nagyon megromlott eredetije megvan a Szenterzsébeti Törjék cs. utódainak ltárában. Nagy Gyula. 62. A veszprémi káptalan előtt Kuthusi Marezel, Jan nevű birtokot megszerzi. 1278. Quasdam literas capituli ecclesie Wesprimiensis privilegiales, anno domini M° CCC° vigesimo quarto emanatas, habentes in se tenorem et continenciam quarumdam literanum eiusdem capituli, anno domini Millesimo CC° septuagesimo octavo privilegialiter confectarum, presentasset, in quibus babitum fuisset, quod nobilibus viris Gregorio filio comitis Jwle Zarnyas dicti de comitatu Zaladiensi ab una parte, et comite Marcello filio comitis Jobus de Kuthus coram dicto capitulo ecclesie Vesprimiensis constitutis, idem Gregorius quandam terram suam emticiam, sicuti dixisset Jan vocatam, in eodem comitatu Zaladiensi sitam, octo aratrorum usui sufficientem, cum suis vineis, molendinis, utilitatibus in se continentibus, confessus fuisset se vendidisse ad habén dum perpetuo et fruendum prefato comhV. Maictllo pro quadraginta marcis communis argenti, receptis et habitis plenarie sb eodem; mete vero dicte possessionis Jan literis in eisdem seriatim essent conscripte. Perényi Péter országbíró 1421-iki ítéletében, mely a Salamonvári Salamonfi János leánya Agatha Ostffy Gergelyné s ennek nővére Beatbka között egy részről, más részről pedig Szenterzsébeti Törjék Ferencz fia István közt, Jan és Priaszó birtokok határjárása miatt folyt perben hozatott. Az országbíró ítéletének eredetije megvan a Szenterzsébeti Törjék cs. utódainak ltárában. Nagy Imre.
