Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)

Adriani de insula Zaladiensi, ad nostram personaliter accedens presenciam, cum protestacione nobis retulit in huné modum, tpiod licet quedam privilegia sanctorum regum super donacionibus et libertatibus dicti monasterii beati Adriani Zaladiensis haberet data et concessa, tamen propter inimicicias et insidias inimicorum seu emulorum eiusdem monasterii, a quibus iura ipsius monasterii ordine iuris rehabere vellet, quos eciam in causam iam attraxisset, ipsa privilegia secum ferre in specie quo vellet non auderet, mox quoddam privilégium sanctissimi Stephani regis coram nobis exhibuit, quo viso et eius continenciis perlectis, idem abbas nobis humiliter supplicavit, ut tenorem eiusdem de verbo ad verbum ad cautelam premissam rescribi í'aciendo, in formám nostri privilegii redigere dignaremur; cuius tenor talis est: In nomine stb. (I. az 1-só'sz. a. oklevelet) Nos igitur attendentes peticionem dicti abbatis iustam et modestam in hac parte, tenorem eiusdem privilegii de verbo et verbum rescribi fecimus et nostro sigillo consignari. In cuius rei testimonium presentes concessimus literas pendentis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum in crastino festi undecim millium virginum, anno domini M° CCC° XXX° nono. Nos igitur iustis et legitimis peticionibus ipsius fratris Nicolai abbatis monasterii Zaladiensis annuentes, premissas literas capituli ecclesie Strigoniensis, literas ipsius sanctissimi Stephani regis in se continentes, de verbo ad verbum rescribi et nostro sigillo sigillari ac in formám nostri privilegii redigi fecimus propter cautelam prenotatam. Dátum Bude, in vigilia Puriíicacionis beaté virginis, anno domini M° CCC° quinquagesimo. Hártyán, setét rózsa-színű és sárga selyem zsinóron függött pecsét romjaival, eredetije a zalavári apátság házi ltárában: Privileg. 4. Nagy Imre. 312. Az újudvari convent bizonyítja, hogy Kanizsai János Mindszenti Miklósnak egy jobbágyát urához visszaeresztette. 1350. mart. 10. Nos conventus fratrum cruciferorum domus hospitalis de Nova Curia damus pro memória, quod cum nos per petiOklevéltár Zala vármegye történetéhez. I. köt. 32