Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)

aggravaret, et e converso si iidem filii Pousa in eadem ordinacione resilirent, extunc ipsa obligacio eosdem filios Johannis non gravaret sed eandem incurrerent ipsi permutatim ; prout ad omnia premissa partes personaliter et vigore dictarum procuratoriarum literarum se se obligarunt spontanea voluntate. Et post hec seriem ipsius possessionarie divisionis et tocius facti ad quindenas residencie exercitus regii proxime movendi partes nobis in literis eiusdem conventus Zaladiensis reportare tenebuntur. Dátum in Vissegrad, vicesimo secundo die festi beati Jacobi apostoli, anno domini Millesimo €CC° XXX

Ü octavo. Hátlapján paizs-alakú pecsét nyomaival; eredetije a Rajky cs. ltárában. Ugyanott megvan Pál országbírónak halasztó végzése 1338. jul. 8-ról, ugyanezen feleket érdeklő osztály dolgában. Közölve Kammerer Ernő másolatából. 236. A zalavári convent előtt Rezneki Lukács, Kebele-Szent •Mártonnevű birtokot vejének Milleji Sidounak visszaadja. 1388. oct. 2. Conventus monasterii beati Adriani de Zala, universis €hristi fidelibus presentibus pariter et íuturis quibus presentes ostenduntur, salutem in eo qui est omnium vera salus. Universorum tam preseneium quam futurorum noticie hamm insinuaeione literarum fieri volumus manifestum, quod Lucas filius Jacobi filii Herbordi de Reznuk ab una parte, item Sidou filius Mile de Mile gener suus ab altéra, personaliter coram nobis constituti, idem Lucas dixit et confessus est viva voce, quod quia ipse Sidou nunc attineat sibi in proximitatem, ut dileccio maior sibi impendi debeat racione premisse proximitatis, et e converso per eundem Sidou eidem Lucas pariforma eadem dileccione et quia eciam idem Lucas memor salutis sue anime et fratris sui Herbordi filii preseripti Herbordi, et tam racione proximitatis quam ius alterius olim distractum ut dictum est ad suum locum proprium reddigatur seu devolvatur, ne in futuro eorum anime gehenentur, unam possessionem suam Kebeleyscenthmartun vocatam in comitatu Zaladiensi existentem, in qua eadem ecclesia sancti Martini lapidea est constructa, a domo «eu curia cuiusdam iobagionis dicti Lueasü Barachka vo-