Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

A) A mohácsi vész előtti kor (1526-ig)

Minthogy a világ ingatag állapota esendő, és a megtörtént dolgok emléke az emberek emlékezetének homályossága miatt nem tarthat örökké, az emberiség előrelátó gondossága rájött arra, a bizonyos időben történteket — nehgy azok az idő múlá­sával elsikkadjanak —, írás tanúságával célszerű megerősíteni. Ezért jelen levelünk soraival mindenkinek tudomására hozzuk, hogy legkegyesebb fejedelmünktől és úrnőnktől, Erzsébettől, isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia stb. királynéjától a következő szövegű levelet kaptuk. Erzsébet isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország. Dalmácia stb. királynője, híveinknek a Zalai konventnek üd­vözletet és kegyelmet küldünk. Király urunk a nádor úr előtt a legutóbb múlt szent György nap nyolcadnapján (1381 május 1) az ország szokása szerint bizonyos Beseneu (Besenyő) nevű p ö<­det a Besenyő-i nemesektől vissza szerzett Egurzeg (Egerszeg) nevű falujához, és azt tisztelendő Pál testvér Beel-i (Bakony­béli) apát, királyi ügyvéd, valamint Darabus (Darabos)-nak ne­vezett János nevű embereink által, vagy ha mindketten nem lehetnek jelen, közülük az egyik által, akiknek jelen levelünk útján az eljárás lebonyolítását megparancsoljuk, a határokat megállapítva, ahol szükséges új határjeleket emelve, e földet Egurzeg villa regalis (királyi falu)-hoz kapcsolni és oda iktatni akarjuk. Ehhez szükséges a ti hitelt érdemlő, tanúságtevő em­beretek kiküldése is. Ezért hűségteknek jelen levelünkkel ke­ményen megparancsoljuk, küldjétek ki tanúságtételre szava­hihető embereteket, akinek jelenlétében a fent megnevezett, kü­lön e célra kiküldött embereink, vagy azok egyike, szent Jakab apostol ünnepének nyolcadnapján menjen ki az említett földre, és azt az említett Besenew-i nemesek és mások birtokától ha­tárjelekkel különböztesse meg, és válassza el. Iktassa be e föl­det az Egurzeg-i jobágyok örök használatára. Senkinek ellent­mondása akadályul nem szolgálhat. A határok kijelölése és a beiktatás után az egész eljárás lefolyását nekünk hűségesen ír­játok meg. Kelt Budán, szent Ipoly vértanú napján, az úr 1381. esztendejében (1381. aug. 13.). Mi tehát a királyné úrnő utasításainak eleget kívántunk tenni, mint erre kötelesek is vagyunk, és az ő embereivel az apát úrral és a Darabuz (Darabos)-nak nevezett Jánossal kikül­döttük bizonyságtételre a szavahihető, istenfélő, kiváló Vencel urat, egyházunk őrét, a királyné parancsainak teljesítésére. Ők visszatérve hozzánk, egyöntetűen előadták, hogy a di­csőséges szűz mennybemenetelének ünnepét közvetlenül követő 2. Olvasókönyv Zala megye történetéhez 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom