Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

minthogy az azokat nem úgy lopta el, a törvényes útra utasíttassék. Kehidán december 19én 1828. Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 18. No. 119. (a per mellékletei között). A megye 1829. január 12-i közgyűlése büntetőpert rendelt Miszori Mihály ellen.™ A pert 1829. május 29-én indította meg Glavina Lajos tiszteletbeli alügyész a megye törvényszéke előtt. Az 1829. november 30-án hozott ítélet szerint azonban a vád nem bizonyítható, ezért Miszori Mihályt felmentették.™ 66. Kehida, 1828. december 20. Deák ügyészi véleménye Tornyos Jánosné gellénházai nemesasszonynak Móry József haláláért való felelőssége ügyében. Zala megye 1827. november 12-i kisgyűlésén terjesztette be Csillagh Lajos alszolgabíró a Móry József váratlan halálának körülményeiről készített vizsgálati jelentését. Miután felmerült a gyanú, hogy a halálhoz köze lehet Tornyos Jánosnénak is, a közgyűlés Csesznák József főügyésznek adta át az ügyet véleményezésre.^ A tekintetes nemes vármegyének 1827. esztendei november 12-i kisgyűlésében a jegyzőkönyvnek 2414. száma alatt hozott kegyes végzése következésében nemes Móry József halála eránt azon alázatos véleményt adja az alolírt tiszti ügyész, hogy ámbár az A betű alatti tiszti vizsgálatban megnevezett tanúknak vallása nemes Móry Józsefnek erőszakos kivégeztetése eránt a B alatt panaszlott nemes Tornyos Jánosné ellen gerjeszthet valamelyes gyanút, mert az első tanú hallotta, midőn nemes Móry József azt kiáltotta, eressz el, most mindjárt meg kell halnom, de az utolsó szót a tanú jól nem érthette, jelen volt továbbá ezen tanú akkor is, mikor nemes Tornyos Jánosné azt mondotta, hogy nemes Móry Józsefnek az ő átka által kellett elveszni, a harmadik tanúnak pedig nemes Tornyos Jánosné maga beszélette, hogy azon napon nemes Móry Józseffel sokat vívódott, és még annyira sem félt volna tőle, ha harmadnapi hideg nem lelte volna. Mivel azonban a panaszlott asszonyt nemes Móry Józseffel veszekedni, s azon valamely halálos erőszakot elkövetni egy tanú sem látta, de a C alatt idezárt orvosi vizsgálat és vélemény is nemes Móry Józsefnek hirtelen halálát nem külső erőszaknak, hanem a meghevülésből, hosszas szaladásból és kiáltozásból eredett gutaütésZML. kgy. jkv. 1829:279. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 28. No. 119. ZML. kgy. jkv. 1827:2414.