Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

rabszemély által lett megkárosítása világosan említtetnek, ezen vétkek kinyomozására, és a tett károk megvilágosítására teendő szükséges intézetekért, végre a D alatt idezárt tiszti vizsgálatban lévő tanúnak, Tóth Jánosnak meghitelesítéséért könyörögvén a fölpörös tiszti ügyész. S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1826. Fasc. 34. No. 34. (perjegyzőkönyv) Deák javaslatainak végrehajtását az 1825. szeptember 14-i közbenszóló ítéletében rendelte el a törvényszék. A vád képviseletét a későbbiekben Kuthy Pál ügyész látta el. Erdődi Péter ügyében 1826. szeptember 13-án született ítélet: az eddig elszenvedett fogságon felül további 1 év, nyugvásban, közmunkával és heti két napi böjt mellett eltöltendő tömlöcbüntetésre, negyedévenként 30 pálcaütésre, valamint az okozott károk és afogvatartás költségeinek megfizetésére ítélték. 28. Zalaegerszeg, 1825. szeptember 14. Deák a gyilkossággal vádolt Takáts (vagy Simon) Péter nagypáli lakost védelmezi. Zala megye büntetőtörvényszéke előtt 1825. szeptember 5-én indított pert Zerpák Sándor tiszteletbeli alügyész Takáts (vagy Simon) Péter ellen azzal a váddal, hogy Simon 1824. július 3-án a kispáli kocsmában úgy megverte csákányával Pálfy Györgyöt, hogy az sérüléseibe két hét múlva belehalt. Deák, mint a hivatalból kirendelt védő, 1825. szeptember 14-én terjesztette a törvényszék elé az alperes védelmét. Az alperesnek védelmére nemes Deák Ferenc törvényes szabadságai mellett előladja ezeket: a felperes tiszti ügyész által vádjának bizonyítására ezen perhez mellékelt irományokban oly világos ellenmondások találtatnak, hogy ezek miatt azon irományok egyéb részeinek hitelességéről is méltán lehet kételkedni, ugyanis maga a rabszemély az A betűi szabad vallásban azt mondja, hogy őtet a vádbéli gyilkosságra senki sem bíztatta, s ezen vallást a tekintetes törvényszék előtt lett hitelesítéskor sem módosította, későbben mégis midőn ezen rab bűntársával, Cseresnyés Jánossal az ollári úriszék előtt szembeállíttatott, annak szemébe mondotta, hogy emiétett Cseresnyés Jánosnak izgatásából követte el azt. Ezen előladások közül melyiket lehet igaznak tartani, bizonytalan, de azt véli a védelmező tiszti ügyész, hogy az utolsó előadás hitelt nem érdemelhet, mivel az esetnek előbeszéléséből világos, hogy ezen gyilkosságot éppen nem előre készülve, hanem sógorának, Cseresnyés Jánosnak, kit Pálfy György meg akart verni, védelmében véletlenül követte el a vádlott rabszemély, a mondott módosítást pedig nem szántszándékos vétkének könnyebbítésére alkalmatosnak vélvén, azért adta a szembeszállításkor vallásához, hogy azáltal magát a vétek alól, amennyire lehet, felmentse.