Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

Károly úrnak lefizette, de mivel későbben a vétkes mégis béfogattatott, pénzét Salamon úrtól visszakérte, aki abból 70 forintot lefizetvén, 30 forinttal a mai napig adós maradott. A B betűi jelentés szerint ezen vádra Salamon Károly úr a tekintetes kiküldöttségnek azt adá válaszul, hogy őtet nemes Nyúl János fiának megmentésére több ígéretek mellett kérte, s ezen alkalmatossággal 80 forintokat akarata ellen dugott zsebébe, mely pénzt ő harmadnap múlva karmacsi Takács Anna által Nyúl Jánosnak hiányosság nélkül visszaküldött. Mondásának próbájára az ötös NB alatt lévő bizonyságlevelet hozta elő, melyben Takács Anna és Molnár Julinka azt bizonyítják, hogy Salamon Károly úr nemes Nyúl János által fia megmentéséért néki előre adott 80 forintokat harmadnap múlva általok nemes Nyúl Jánosnak hiba nélkül visszaküldötte. De midőn ezen tanúk a tekintetes kiküldöttség előtt ez érdemben hit alatt megkérdeztettek, bizonyságlevelöket úgy módosították, hogy ők a pénz mennyiségéről és arról, hogy azt hiányosság nélkül küldötte-e vissza Salamon úr, vallani nem tudnak, mert azt olvasatlan vették által és hasonlóul olvasatlan adták Nyúl Jánosnak kezére. Későbben tulajdon állításának ellenére a C alatt idezárt kinyilatkoztatásában ezen vád eránt azt mondja Salamon úr, hogy ő nemes Nyúl Jánostól fiának kiszabadításáért soha pénzt nem kapott, hanem akkor, midőn még esküdt sem volt, bizonyos szükségeire attól 100 forintot kölcsönkért, ezen summából pedig 80 forintot azonnal, 20 forintot utóbb vissza is fizetett. Kinyilatkoztatásához egyes vessző alatt zár egy bizonyítólevelet, melyben Dézsenyi Julinka, nemes Nyúl Jánosnak özvegye, úgyszinte ifjú nemes Nyúl János és Nyúl Antal, annak gyermekei, Salamon úrnak állítását környülállásosan erősítették, sőt azt az utóbb lefizetett 20 forintokról is megnyugtatják. De ezen bizonyítólevélnek mennyi hitel adathatik, megítélhetni abból, hogy az ezt kiadó Dézsenyi Julinka és nemes Nyúl Antal már előbb a négyes NB alatti kérelemlevéllel járulának a tekintetes kiküldöttséghez, melyben azok néhai nemes Nyúl János által fia megmentéséért Salamon Károly úrnak előre adott 100 forintokból még visszafizetetlen 30 forintoknak megkaphatásáért könyörögnek; ezen kérelemlevél pedig az említett bizonyítmánynak ellene mond. így tehát nemcsak egymástól különbözők, hanem egymással teljesen ellenkezők Salamon úrnak kinyilatkoztatásai. A felhozott tanúk vallásai egymáséhoz nem hasonlítanak, sőt azok magok magokkal ellenkezőleg beszélnek, de éppen ezen ellenkezések támosztanak oly gyanút, melyből ugyan a vádlott urat egyenesen kárhoztatni nem lehet, de amely egyszersmind azt, mint ártatlant a vád alol teljesen feloldozni nem engedi. Mivel pedig ezen vád oly fontos, hogy a bébizonyodás esetére kemény büntetést vonhat maga után, a gyanú oly tetemes, hogy a dolgot hallgatással elmellőzni lehetetlen, annak bővebb megvilágosítására pör által is szükséges törekedni. Bizonyosan maga a vádlott úr is, ha magát ártatlannak érzi, óhajtani fogja az alkalmatosságot, mellyel az őtet terhelő gyanúból magát tökéletesen kitisztogathatja, s a vád által kétségbe hozott becsületét megigazíthatja.