Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

Minthogy pedig a fertelmes káromkodókat az 1563. esztendei 42., 1659. esztendei 42. és az 1723. esztendei 110.32, s más több törvénycikkelyek keményen megbüntettetni rendelnék, s ugyanazért a nemes vármegye 1824. esztendei augusztus 9én tartott közgyűlésében 1720. szám alatt nemes Perlaki Gábor, mint fertelmes káromkodó ellen tiszti fenyítő pört rendelt. Kívánja a fölpörös tiszti ügyész nemes Perlaki Gábort a tekintetes törvényszék, mint az 1729. esztendei 35. cikkely szerint minden tiszti fenyítő pörök bírája elejbe, egy rövid, de bizonyos és törvényes határnapra idéztetni, ott ezen vádnak megvizsgálása után az alpöröst példásan megbüntettetni, s eképpen a törvényt, és igazságot kiszolgáltatni. Eredeti, de csupán a vádlevél s.k. ZML. Büntetőperek 1825. Fasc. 32. No. 111. (perjegyzőkönyv és a vádlevél a mellékletek között) A vád képviseletét 1826 januárjától Tuboly Lajos tiszteletbeli alügyész vette át Deáktól. A megye törvényszéke 1827. december 5-én hirdetett ítéletet. Perlaki Gábort két és fél évi, nyugvásban, közmunkával és heti két nap böjttel letöltendő tömlöcbüntetésre, valamint a per és a fogvatartás költségeinek megtérítésére ítélték.^ 14. Zalaegerszeg, 1825. május 4. után Deák a vádat képviseli a rablással vádolt Hajgató Péter kapolcsi nemes és Máté Mihály kertai (Veszprém megyei) adózó büntetőperében. Saáry László főszolgabíró Díszeiben, 1825. április 17-én kelt jelentésében tudatta a megye törvényszékével, hogy elfogatta és az egerszegi fogházba kísértette Hajgató Pétert és Máté Mihályt, akik április 8-án kirabolták Fejes Jakab kapolcsi molnárt. A rablók ellen 1825. május 2-án indította meg a büntetőpert Hertelendy György tiszteletbeli alügyész. A vád képviseletét Deák a május 4-i közbenszóló ítélet után vette át. A fölpörös tiszti ügyész részéről. Az ezen pörben lévő szabad vallás és a C alatt idemellékelt tiszti vizsgálat szerint több rendbéli vétkek terhelik a vádlott rabszemélyeket. Máté Mihály szabad vallásában elismeri, hogy ő Kapolcson két ludat ellopott, hogy ezen vétke után Kapolcsról elszökött, egy szökevény katonával találkozván azzal szerte csavargott, sőt attól fegyvereket is kapott. Továbbá a C alatti tiszti vizsgálat mind ez ellen, mind nemes Hajgató Péter és társai ellen megbizonyítja, hogy azok Az 1563:42. tc. az istenkáromlók és átkozódók büntetéséről rendelkezett. Ezt újította meg az 1569:42. tc, és erre hivatkozott az 1723:110. tc. is. Vö. Czigány László: Káromkodások a XVIII-XIX. századi Zala megyében. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 54.) Bp, 1992. 13. o.