Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Bevezető

zott konkrét törvénycikkekre, vagy pedig csupán általában említette az egyes bűnügyekre vonatkozó "hazai törvényeket". A kiadásra kerülő iratokból kitűnik, hogy nem volt Deáknak speciális szakterülete, nem csupán egy szűkebb bűnügy-típussal foglalkozott. Csupán két esetről tudunk, amikor a megye (1830. március 15-i) kisgyűlése közvetlenül Deák Ferencet bízta meg egy-egy zárszegési ügy véleményezésével. A többi hivatali munkáját a főügyésztől vagy a törvényszéken elnöklő alispántól kaphatta, megítélésünk szerint véletlenszerűen. Ez alól talán csak a súlyosabb váddal terhelt alperesek védelme lehetett kivétel, mert elképzelhető, hogy ezeknek a bonyolultabb, és a védőtől is nagyobb szakmai tudást követelő ügyeknek a képviseletére Deák önként vállalkozott. Ilyenformán ezek, a Deák közreműködésével lefolytatott büntetőperes eljárások során keletkezett iratok, túl azon, hogy hűen tükrözik Deák Ferenc eddig szinte teljesen ismeretlen büntetőjogászi pályakezdetét, egyfajta keresztmetszetet nyújtanak a Zala megyében az 1820-as években előfordult bűnügyekről, és felvázolják a megyei büntető igazságszolgáltatás működését is. Emellett fényt vetnek mind a nemesi, mind a nem nemesi társadalom állandó konfliktusaira, és a hétköznapi élet néhány mozzanatára, sőt, néhány néprajzi jellegzetességre (pl. a cifraszűr viselése) is. Úgy véljük tehát, hogy Deák ügyészi iratainak közreadásával hasznos adalékokat nyújtunk mind Deák pályakezdetét, mind pedig a kor büntetőjogi gyakorlatát illetően. A minden kétséget kizáróan Deák Ferencnek tulajdonítható iratokat és jegyzőkönyv-részleteket teljes egészében közöljük, mégpedig a keltezések sorrendjében. Az iratokon szereplő, vagy a perekből kikövetkeztethető dátumok persze nem jelölnek abszolút időpontot, mert Deák sokszor a hónapok alatt elkészített ügyészi véleményeket egy-két hét alatt tisztázta (vagy tisztáztatta) le, és többet keltezett ugyanazon a napon. A perek esetében a perjegyzőkönyvek általában csak a törvényszék kezdetét jelölik meg, azt viszont nem tudjuk, hogy az adott ügy beperesítésére az ülés melyik napján került sor. Többször csupán a Deák bejegyzését megelőző vagy követő feljegyzés dátumából következtethetünk a hozzávetőleges időpontra. Azokban az esetekben, ha hiányoznak az eredeti ügyészi vélemények (és azok lényegét a közgyűlési jegyzőkönyv vonatkozó részletének közlésével mutatjuk be), az ugyanazon a közgyűlésen beterjesztett, ismert keltezésű vélemények alapján a legkorábbi és legkésőbbi időpont között, tágabban határoztuk meg a keltezés időpontját. A közölt iratok előtt - amennyiben sikerült kideríteni - felvázoljuk az ügy előzményeit, majd pedig (az iratok lelőhelyének feltüntetése mellett) röviden összefoglaljuk a további fejleményeket, és az ügy lezárását is. Miután az esetleírásokat Deák ügyészi véleményei is felvázolják, a bűnesetek ismételt leírásától eltekintettünk.36 A Deák Ferenc által használt csekély számú latin szó vagy kifejezés feloldását a jegyzetek között végeztük el. A jegyzetek nélküli ügyek esetében az előzményekre és a lezárásra vonatkozó adatok forrása is megegyezik a közölt iratéval.