Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

valamely pusztulásnak indult közös erdőt törvényes zár alá kell venni. A pusztításról beadott panasznak megvizsgálására egy kiküldöttség neveztetik, mely annak valóságát megtekintvén, ha a panaszt alaposnak találja, a zárnak módja, az évenként levágandó fának mennyisége, ennek ára, a zártartónak és az erdőpásztornak rendelendő fizetés eránt javaslatot készítvén, jelentése mellett a nemes vármegyének bemutatja. Még ez nem törvényes zár, csak előkészület ahhoz, mert magát a zárt csak akkor rendeli meg a nemes vármegye, mely rendelés, hogy sikeres és kötelező erejű legyen, az előre tudósított közbirtokosok előtt, éspedig a helyszínen kihirdettetni parancsolja a törvény és törvényes szokás. Ott, ahol ez nem történt, ott ahol a vármegyének zárt rendelő végzése köztudományúvá nem vált, és ezen hirdetés által a birtokosok közös erdejöknek további önkényes használásától a nemes vármegyének nevével el nem tiltattak, törvényes zár nincs, s az erdőt használó nem zárszegő, nem megvetője a nemes vármegye rendelésének, mely tudtára sem adatott, és így büntetésre sem érdemes. Ha tehát az alpörösök ellen a törvényes zárnak megszegését bé akarja bizonyíttatni fölpörös tiszti ügyész úr, szükséges megmutatni, hogy a kérdéses erdő mikor és mely feltételek mellett javaltatott a vizsgálódó kiküldöttség által zár alá vétetni, szükséges a nemes vármegyének zárt rendelő végzését párban a pör mellé csatolni, de szükséges végre még azt is bebizonyítani, hogy ezen zárt rendelő végzés az előre tudósított közbirtokosoknak a hely színén valamely evégre kiküldött törvényes hitelességű személy által kihirdettetett, mert ha az ország törvénye csak kihirdetve kötelez, a zárt rendelő vármegyének végzése is csak így kötelezhet, a jegyzőkönyvnek felolvasását pedig e részben elegendő köztudományt adónak csak azért sem lehet mondani, mert mást rendel a törvényes szokás, és azonkívül is minden más, mégpedig kisebb fontosságú és büntetést magok után nem vonó közvégzések vagy kerülőlevelek által hirdettetnek, vagy az illetőknek szolgabíró urak hivatalosan tudtokra adják azokat. Annyival inkább kívánja mindezeknek bebizonyítását az alpörösöket védelmező ügyész, mert a kérdéses zárnak a hely színén történt kihirdetése érdemében nem alaptalan kétségei vágynak. Ugyanis azon kiküldöttség, mely Fülöp pusztai erdő pusztításának megvizsgálására a nemes vármegye által az 1827. esztendei november 12-i kisgyűlésből kiküldetett292

? 1828. esztendei szeptember hónak 1. napján beadott, és G betű alatt ezen pörhöz csatolt hivatalos jelentésében a többek között azt mondja: Megkérdeztettek másodszor köveskáli fülöpi közbirtokos urak is ezen zár alá vett erdőnek mi oknál fogva általok elkövetett pusztításáról, kik egyenlőképpen azt erősítették, hogy egyedül csak mai napon volna szerencséjek először a fülöpi erdőnek zár alá lett vételét hallani, minthogy ők soha sem a zár alá veendő fülöpi erdő eránt való intézetek megtételeire mint közbirtokosok, sem pedig az intézeteknek hogyan, miként a tekintetes nemes vármegye által lett helybenhagyásoknak a hely színén teljesíttetni szokott kihirdetésekre meg nem hívattak s a többi. ZML kgy. jkv. 1827:2691.