Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

eltöltendő tömlőére, a "testi suhadalom" és a fogvatartás költségeinek megfizetésére ítélték.221 75. [Zalaegerszeg, 1829. május 14. előtt]222 Deák a vádat képviseli a csecsemőgyilkos Szabó Terézia szentgyörgyvölgyi nemesasszony ügyében. Zala megye közgyűlése 1828. október 20-án rendelt el büntetőpert - Csesznák József főügyész véleménye alapján - a bujálkodással és csecsemőgyilkossággal gyanúsított Szabó Terézia, a szentgyörgyvölgyi Németh György özvegye ellen.223 A pert 1829. február 3án indította meg Kuthy Pál, a megye főügyésze. Az özvegyet fajtalansággal és gyermekvesztéssel vádolta, és ellene hóhérpallos általi halálos ítéletet kért. Deák csak egy alkalommal, az ítéletet megelőző alperesi védelem előtt látta el a vád képviseletét: ő is a halálbüntetést indítványozta. A fölpörös tiszti ügyész részéről. Kettős vád terheli az alpöröst. Az egyik azon botránkoztató fajtalan élet, melyet özvegysége ideje alatt viselt, a másik pedig fajtalan életének következése, a gyermekvesztés. A fajtalan életet a G és I alatti meghitelesített tanúk egyarányos vallásai az alpörös ellen kétségbe hozhatatlanná teszik, ami pedig a gyermekvesztést illeti: a G alatti meghitelesített tanúknak maga az alpörös megvallotta azt, hogy gyermekét elszülte, s azt a pajtában a szalma alá elásta, a tanúk ott a már egy hét óta rothadásba menő testet meg is lelték, és mindezeket maga az alpörös a G alatti tanúkkal lett szembeállításkor sem tagadta. Hogy a gyermeket nem halva szülte el, hanem azt irgalmat nem ismerő vad indulatból maga gyilkolta meg, bizonyítja azon környülállás is, hogy néki a halva született gyermeket titkon elásni semmi oka nem lett volna, mert a négy esztendei özvegység alatt fajtalan buja életet viselő asszony szeméremből ezt bizonyosan nem cselekedte, hanem az élve született gyermek táplálása, nevelése költségbe került volna, ez pedig a rosszéletű anyát, ki minden anyai indulatból kivetkőzött, gyermekének megölésére könnyen reávehette. De minden kétséget eloszlatnak e részben az E és F alatti orvosi vizsgálatok; melyek szerint a megvizsgált gyermek bizonyosan élve született. Nincs tehát semmi kétség abban, hogy az alpörös ellen a bujálkodás, a botránkoztató fajtalanság és tulajdon gyermekének szántszándékos meggyilkolása világosan bébi22

^ ZML. Büntetőperek 1830. Fasc. 26. No. 155. Csepregi József beadványa és Töreky ügyészi véleménye a per mellékletei között, kgy. jkv. 1830:1715, 1717. 1829-ben május első feleben ülésezhetett Zala megye "husvet utáni" büntetotörvenyszeke, mivel a húsvét április 19-re esett,, és április 27-től még legalább egy hétig a közgyűlés tartotta üléseit. 223 ZML. kgy. jkv. 1827:1935. (szept.5.), 1828:2698. (okt.20.)