Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)
Deák Ferenc Ügyészi Iratai
pajkosságot, mely polgári egyesülésünk célját, a közbátorságot ily súlyosan megzavarja, nemzeti szabadságaink közé számlálni nem lehet. Ha a katonai formaruhának és az egyházi öltözetnek egyedül megkülönböztetés tekintetéből tilalmazott közönséges viselése nemesi jussainknak sérelmére nincsen, miért ne lehetne a cifraszűrök viselésének eltiltása által a köznépnél és pásztoroknál elhatalmazott veszedelmes következésű fényűzést zabolázni, annyival is inkább, minthogy hazánknak több mint kilenctized része, éspedig a miénknél gazdagabb vidékei cifraszűrök nélkül mindeddig ellehettek. Az sem szolgálhat nemes Tornyos Józsefnek mentségül, amit az a tiszti vizsgálat tartalma szerént az őtet feddő tanúknak felelt, hogyha az uraknak zsinóros mentét hordozni szabad, néki is szabad cifraszűrt viselni, mert kétséget sem szenved az, hogy ha a zsinóros menték viselése a közjót oly káros következésekkel fenyegetné, mint a cifraszűröké, azok is bizonyosan eltütatnának, s ezen tilalom megszegői szinte büntetést érdemlenének. Hogy tehát ezen jó célú végzésnek kívánt sikere lehessen, hogy a tekintetes nemes vármegye a maga törvényes hatalmának tekintetét fenntartsa, és hogy a megfenyítés példája másokat is, mind ezen végzésnek, mind pedig más egyéb közhasznú rendeléseknek vakmerő áthágásától elrettentsen, budafai nemes Tornyos Józsefet vétkes megátolkodottságáért büntetni szükséges. Ami annak másik vétkét, a fertelmes káromkodást illeti, minthogy az 1723. esztendei 110. törvénycikkely az Istent és szenteket káromlók ellen bűnpört parancsol rendeltetni, nemes Tornyos József ellen pedig több tanúknak az A alatti tiszti vizsgálatban lévő vallásaiból világosan bebizonyodnak az efféle káromkodások, az ezen vétkéért bűnpörre érdemes. Az alolírt tiszti ügyész tehát a tekintetes nemes vármegyének fellebbi kegyes végzése következésében azon alázatos véleményt adja, hogy budafai nemes Tornyos József kettős vétkének megbüntethetése végett bűnpörbe idéztessék. Kehidán december hónak 12én 1828. esztendőben. Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 20. No. 161. (a per mellékletei között). Deák ügyészi véleménye nyomán a megye 1829. január 12-i közgyűlése elrendelte Tornyos József ellen a büntetőpert. 17 ' 1 A pert 1829. augusztus 31-én indította meg Ágoston József második alügyész a megye törvényszéke előtt. Az időközben elvégzett alaposabb vizsgálatokból azonban kiderült, hogy Tornyos József lelkét nem csupán a fenti vádak terhelik, hanem rablás, útonállás, sőt gyilkosság is. 1829. november 30-án ezért újabb büntetőpert indítottak ellene, és négy bűntársa - Miszori József, Gödörházi Ferenc, Marasits Mihály és Leble (Saali) Jancsi - ellen is. A megyei törvényszék ítéletét 1831. szeptember 5-én hirdették ki. Miután a feltételezett bűntársak közül Gödörházit és Marasitsot már korábban felmentették, és Leble Jancsit is 1830. május 10-én az addigi ZML. kgy. jkv. 1829:278.
