Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Bevezető

gyeiét ellátása a megye gyűlésein és törvényszékein, az adózó nép és az árvák jogainak törvényes képviselete és védelme, végül a megye közrendjének és a lakosság erkölcsének a vétkesek megfenyítése általi védelme. Az első feladatkörbe tartozó teendők ellátása céljából minden gyűlésen vagy törvényszéken jelen kellett lenni egy ügyésznek, hogy ügyeljen a törvények és törvényes eljárások tiszteletben tartására. Az ügyész volt a felelős azért, hogy ezeken csak az vehessen részt és szólalhasson fel, akinek erre joga van, és őt tették felelőssé azért is, hogy az esetleges széksértéseket megtorolja. Meg kellett vizsgálnia a megyébe érkező felsőbb rendeletek törvényességét, és neki kellett véleményezni a nemességigazolási kérelmeket is. O képviselte és védte a megye jogait a szomszédos törvényhatóságokkal szembeni jogvitákban, és az ő gondja volt, hogy a magtalanul kihalt nemesi családok címereslevele ne illetéktelen kezekbe, hanem a megye levéltárába kerüljön. Az adózó nép jogainak védelmében az ügyészek kötelessége volt a közadó alapjának, az adó felosztásának és beszedésének (így magának az adószedői hivatalnak) felügyelete. Gondoskodniuk kellett az alapítványok törvényes kezeléséről, a megye által rendelt törvényes zárak betartatásáról, az árvák vagyonának fennmaradásáról, és a gyermekük nevelését elhanyagoló szülők felelősségre vonásáról. A jobbágyok védelmében jelen kellett lenniük az úriszékeken, és a földesúrral szembeni úrbéri perekben, valamint egyéb jogvitákban is ők pártfogolták a jobbágyokat. Az ügyészek harmadik feladatköre a megye büntető igazságszolgáltatásában való részvétel volt. Az ügyészek a büntetőperes eljárás során közreműködtek mind az előkészületi, mind a törvényszék előtti, mind a perorvoslati, mind pedig a végrehajtási szakaszban, szem előtt tartva azt, hogy "sem a vétkes büntetlen, sem a károsodott kármentesítlen soká ne maradjon".2l Természetesen a fenti feladatokat a megye ügyészi hivatalának egésze látta el. Korszakunkban Zala megye tiszti ügyészi hivatala a főügyészből, egy első és egy második alügyészből, valamint kb. 12-15 tiszteletbeli alügyészből állt. A főügyészt és az alügyészeket a tisztújítások során választották, és rendes fizetést kaptak, míg a fizetés nélküli, tiszteletbeli alügyészeket a főispáni helyettes nevezte ki. Zala megye fizetett ügyészei 1824 és 1832 között a következők voltak;22 főügyész: Csesznák József 1815.XI.8. - 1828.VI.8. Kuthy Pál 1828.VI.8. - 1832.X.31. első alügyész: Fábián István 1819.VII.5. - 1825.VI.6. Kuthy Pál 1825.VI.6. - 1828.VI.6. Töreky Ferenc 1828.VI.6. - 1831.VI.20. Ágoston József 1831.VI.20. - 1834.IX.22. 21 22 A tiszti ügyészi hivatal és az ügyészek feladatairól: Palugyay Imre: Megyerendszer hajdan és most. 2. köt. Megyehivatalok. Pest, 1844.128-137. o. A fizetett ügyészek adatai: Molnár András: Zala megye tisztviselőinek névtára, vö. Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai 1819-1847. In: Levéltári Szemle, 1989. 3. sz. 24.o.