56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Litván György: Kié 1956?

Aligha volna értelme azon vitatkozni, hogy kié volt az elsődleges szerep. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek megvolt a maga szerepe. Amikor azt mondta Pongrácz Gergely, hogy nem a kormány, hanem a Corvinközi és más pesti srácok harcoltak, erre a következőt mondhatom. Huszonharmadika nem fordult volna forradalomba enélkül a réteg nélkül. Amikor már minden politikus elem, nemcsak a reformkommunisták, hanem a hadsereg, a tisztikar, és állítom, hogy a társadalom minden politikusán gondolkodó eleme az első szovjet beavatkozás után föladta a reményt, akkor ezek a fiúk vitték tovább az esztelennek látszó harcot és hajtották végre a csodát. De, hogy ezt a csodát végrehajthassák, ahhoz végül az is kellett, hogy Nagy Imre a leghatározottabban letiltsa a Corvin-köz légi bombázását. Mert erről volt szó, tudjuk, hogy ez volt a párt Katonai Bizottságának terve. És ha szovjet repülőgépek mennek a Corvin-köz fölé, akkor ott további harcra nem lett volna mód. így függnek össze a dolgok. A november 4-e utáni harcot is ezek a pesti srácok folytatták, akiknek nemcsak hősiességüket, de jellemerejüket is mélységesen tisztelem. De ehhez az is hozzátartozott, hogy Nagy Imre a jugoszláv követségen megtagadta a lemondást és a Kádár-kormány elismerését. A kettő megint összetartozik és egymást erősíti. Tehát nincs értelme szembeállítani a különböző szerepeket, szerepköröket, csoportokat. Én azt hiszem, '56 éppen elég sokszínű és összetett jelenség, minden szerepel benne, minden szerepet kap, és minden tisztességes szerepnek megvan a történeti jogosultsága is. A történeti kutatás éppen arra való, hogy a kellemetlent is föjegyezze, rögzítse, ugyanakkor a legendákat elhárítsa. Többször elhangzott az az állítás, hogy Nagy Imre azért egyezett bele a szovjet csapatok behívásába, mert fegyvert szegeztek a hátának. Ez egy sokszorosan megcáfolt legenda. Nagy Imre akkor nem a szovjet csapatok vagy az ÁVO foglya volt, hanem saját ideológiájának volt a foglya. Politikai értelemben volt fogoly, amíg néhány nappal később ebből a fogságból ki nem szabadult. Olyan kijelentések is elhangzottak, hogy valami közvetítés történt Nagy Imre és Mindszent)' között, annak érdekében, hogy Mindszenty a beharangozott beszédében ne okozzon nehézségeket a kormánynak. Én tudom, hogy valami közvetítés - azt hiszem Tildy részéről - történt ugyan, de Mindszenty ezt legjobb tudomásom szerint elhárította és amikor a kormányt kétszer is a bukott rendszer örököseinek nevezte, akkor ezzel éppen nem könnyítette meg Nagy Imréék akkori politikai helyzetét. Nem igaz ugyanakkor, hogy