56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Feiszt György: Forradalom és megtorlás Vas megyében a községi Nemzeti Bizottságok működésének tükrében

amelyeket később meg kellett volna bánnia. Mindenkit felszólított, hogy tegyen félre minden személyi sérelmet, mert most csak a béke helyreállítása, a termelő munka megindítása a fontos. Ezután Papp Ernő olaszfai egyetemi hallgató az egyetemi ifjúság üdvözletét tolmácsolta, felolvasta a kormányhoz intézett petíciójukat és elszavalt egy hazafias verset. A gyűlés a Szózattal, annak eléneklésével ért véget. Ezt követően a tömeg a független Magyarország éltetésével minden rendbontás nélkül szétoszlott. A falusi tüntetések koreográfiája nagyjából ugyanez volt. A Celldömölki járásban készített 1957-es jelentésből az derült ki, hogy a 26 községi VB elnök közül 20-at, a 26 VB titkárból 9-et, a 2 VB elnökhelyettesből 1-et váltottak le a nemzeti bizottságok. A falusi bizottságok alakulása az ott élők közötti konszenzuson alapult, a parasztság szuverenitásának józan döntései alapján. Nemeskocs esetében az 1957-es Járási VB jelentés pl. azt állította, hogy az ott élő kulákok minden választás nélkül magukat nevezték ki nemzeti tanácsnak és ha egy-két józanabb ember mégis közéjük került azt másnap kizárták. A valóság ezzel szemben az volt, hogy a 34 tagu községi nemzeti tanács jegyzőkönyvében a járás személyzetise mindössze 5 kuláknak minősíthető személyt tudott azonosítani. Természetesen a nemzeti tanácsok ill. bizottságok működése sem volt ellentmondásoktól mentes. Celldömölkön a nemzeti bizottság alakulásakor pl. kinyilvánította, hogy a járást mint irányító szervet el kell törölni, később viszont már magát nevezte Járási Nemzeti Bizottságnak. A forradalmat "értékelő" jelentések sztereotípiaként közlik, hogy a községi nemzeti bizottságok a járási bizottságok utasítására alakultak meg. Minthogy nem maradt fenn a megyében egyik járási nemzeti bizottság anyaga sem, ilyen utasítást nem ismerünk, de nincsen ennek nyoma a megmaradt községi iratokban sem. A nemzeti bizottságok konkrét működéséről a Vépi Ideiglenes Nemzeti Bizottság révén nyerhetünk képet. Ennek anyaga szerencsére fennmaradt a Megyei Bíróság vépi eseményeket tárgyaló peres iratai között. Az október 29-i megalakulást követően november 3-ig működő bizottság gyakorlatilag a tanácsi feladatokat látta el. Lakásügyekkel, tüzelő ellátással, az éjjeliőri és tűzvédelemmel és személyi ügyekkel foglalkozott. Iktatott anyagában természetesen megtalálhatjuk az ülésjegyzőkönyveket, a társszervek átiratait, politikai felhívásokra történt