56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

Úgy érezzük, hogy a motivációs hálóról elmondott gondolataink, megállapításaink két dologra is figyelmeztetnek bennünket. Részben arra, hogy 1956 októberének helyi főszereplői, aktív cselekvői nem a semmiből jöttek, hanem sorsukban, helyzeteikben, múltjukban és egyéniségükben hordozták a résztvétel fokozott lehetőségét. Mindkét tanácstestület jegyzőkönyvei azt bizonyítják, hogy az 1953-as fordulatnak, és az azt követő politikai változásoknak mindenkor megvoltak a helyi lecsapódásai. A viták résztvevői érvnek és ellenérvnek használták a változékony országos deklarációkat, épp érvényben lévő irányelveket. A legélesebben ez az 1956 fordulóján föllángoló tszszervezés körüli vitában mutatkozott, amikor is a helyi vezetés szótárába ismét visszakerültek a három-négy évvel azelőtt használt retorikai fordulatok ("Le kell leplezni az ellenséget!", "Meg kell indítani a faluban az osztályharcot!" stb.). A Rajk-temetés jelentette a végleges cezúrát, amely egyszerre döbbentett rá mindenkit a változások lehetőségére és kényszerére egyaránt: "Nemcsak mártírjainkat, hanem egy korszakot is temetünk." ismerte föl Klucsik Vince tanácselnök is a testület utolsó, október közepi ülésén.is Másrészt az elmondottak arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az események lényegi mozgatórugóit csakis bizonyos közösségi dinamikai tényezők föltárásával tudtuk megismerni. A forradalmi eseményekben tehát korántsem csak az érzelmek felszínre törését kell hangsúlyoznunk, hanem mindenek előtt a motivációs elemek által alakított helyzetmegoldásokat. A KÖZÖSSÉG ÉRZELMI AZONOSULÁSA A helyi események legfontosabb mozzanatának - a vagyoni, illetve politikai koalíciókeresés helyett - a közvélemény többségi (és inkább mentális) megállapodását tekintjük, amely azonban nem annyira az igazságosság, mint inkább a közösségi elfogadottság kategóriájában keresendő. Az egyes társadalmi csoportok, nyilván más-más hatalmi szervezetet, funkcióelosztást véltek igazságosnak. Azonban az elkülönülő vélemények jelentős mértékben fedték egymást, illetve egy sajátos érdekegyeztető folyamatban (házról-házra való meghívás, jelölőbizottság, falugyűlés, választás, kooptálás) szintetizálódtak.