56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

kiemelkedő képviselőinek alkati különbségei döntötték el, hogy a forradalmi tanácsnak, a Molnárok (és az evangélikusok) közül, csupán egy vő - az 1955-ben bíróság elé állított és elítélt - ifj. Králik János lett tagja és csak a kooptálással került be a nemzeti tanácsba több képviselőjük. KONFLIKTUSOK A közösség által elfogadott pozíciószerkezet megbontásából, eltorzításából származó összeütközések mellett az ötvenes években sokkal közvetlenebb sérelmek sorozata is terhelte a község társadalmát. A tervbűntettek, a különböző típusú és indítékú gazdasági bűncselekmények, a véletlen, vagy tudatos politikai konfrontációk a helyzettel, a rendszerrel való szembenállás tudatosulásával, a személyes sérelmekből születő ellentétek pedig érzelmi-indulati motiválódással jártak együtt. A legsúlyosabb sérelmek bizonyára azt a kilenc személyt, illetve családot érték, akik a kuláklistán is szerepeltek. Közülük hetet csak 1956 szeptemberében rehabilitáltak. A forradalom eseményeiben, személyesen már egyikük sem vett részt, ám ott találjuk vizsgálati csoportunkban az evangélikus Molnárok több ágának képviselőit, Klucsik Mihály bíró rokonait, Pásztor Vince öccsét, Jánost, vagy Dobos József fiát, Dobos Jánost, aki a jelölőbizottságnak lett a tagja. A tradicionális erkölcsi, tulajdonosi, társadalomszerveződés! jogelvek látványos megsértése Nógrádon a közösségi összetartás erősödésével járt. Ezt jelezte a gazdatársadalom merev ellenállása miatt elakadt tszszervezés és a közösségiségtől való szinte teljes elfordulás egyaránt. "A tanácsválasztáson /a rátermettek/ nem vállalnak funkciót." - panaszolta 1954-ben a községi párttitkár. A második ciklusban először választott tanácstagok közül már csak ketten kerültek be vizsgálati csoportunkba, ami jelzi a helyi hatalom káderbázisának szűkülésést, minőségi "romlását". A szolidaritás érzése további három elemből is táplálkozott: - Az igen széles, nagyszámú és erős tulajdonosi kötődéssel rendelkező gazdatársadalom döntő befolyással bírt a közvélemény formálásában; - A nagy, később kuláknak nyilvánított parasztbirtokok száma elenyészően kevés volt a községben (A listára kerülés indokaként sem a birtok nagysága szerepelt, hanem az, hogy az említett kilenc személy "kulák érzelmű és gondolkodású!"). Ebből következően az e csoportot ért