56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

A Roltek rokonságot ekkor egy fiatal gépkocsivezető, Rottek Mihály (a családfán a III. táblázat 3. sorában szereplő IlI.József fia) képviselte, aki maga is hamarosan konfliktusba került a helyi vezetéssel: előbb a békekölcsönjegyzesre való agitációt tagadta meg, majd - egyedüliként a tanácstcstületben - nemmel szavazott két vb-tag visszahívásánál. Piroska István és Rottek Mihály habitusán, közéleli szerepre való alkalmasságán kívül, bizonyára rokoni kapcsolataiknak, famíliájuk hajdani közéleti dominanciájának is fontos szerepe volt abban, hogy előbbit, október 27-én a nemzeti tanács elnökévé választották, míg utóbbi huszonkét évesen lett annak titkára. Mellettük - a családfa tanulsága szerint - további három nemzeti tanácstag került ki a Roltek család legközvetlenebb rokonságából, míg további öt fő tagja vizsgálati csoportunknak. A Rottek rokonság súlyát mutatja, hogy a nyolc tagú forradalmi tanács felét is ők adták! Meglepően kiszélesedik az c rokonságkörbe tartozó résztvevők száma, ha a családfát a negyedik generáció után is vezetjük, illetve a rokonsági fokokat szélesítjük. Szintén csak a példa kedvéért mutatjuk be a II. táblázat 2. sorában szereplő Klucsik Mihály leszármazási táblájának részletét: A betöltött - és a politikai változások következtében gyakorta elveszített - közéleti szerep, tisztség újrakreáiásának szándéka az egyéni késztetésnek is fontos eleme. A közéleti poszt többnyire maga is bizonyos közösségi affinitást, alkalmasságot jelez. Éppen ezért tartottuk fontosnak a résztvevők múltjának vizsgálatát ebből a szempontból is. A teljes vizsgálati csoport tagjai közül huszonhétről sikerült megállapítanunk, hogy valamilyen közfunkciót töltött be 1956-ig. (A kör ez cselben is lényegesen kibővülne, ha a közvetlen hozzátartozókat is figyelembe vennénk.) Ez igen magas, egyharmados arányt jeleni!