56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

A két megközelítés különbsége arra a fontos tényre világít rá, hogy, noha a résztvevők fele a falu hajdan szegényebb foglalkozási, vagyoni csoportjaiból került ki, azonban másik részük, 1956-ban olyan családokban élt (vagy azokból származott), amelyek helyi viszonylatban jelentős földtulajdonnal rendelkeztek (1956-ban 290 főnek volt 5 kh alatti, míg 131-en a fölötti birtoka). Súlyukat növeli az is, hogy számos, jelentős birtokkal rendelkező família több, esetenként három-négy tagjával is képviselteti magát vizsgálati csoportunkban (például a Roltekok, Klucsikok, vagy a Molnárok). Ez a megállapítás pedig mindenképp árnyalja a fiatal, városban dolgozó, munkás, vagy vasutas foglalkozású forradalmár kialakulóban lévő ideáltípusát, rámutalva a származási-családi háttér motivációs lehetőségeire. A VÁLASZTOTTAK A jelölőbizottság két korcsoportra épült: a harmincöt év alatti munkásokra és a negyven évesnél idősebb földművesekre. Egyértelműen ez a legidősebb és a legnagyobb átlagos földtulajdonnal rendelkező elkülönített csoportunk. Saját földtulajdonuk szerint heten, míg a 6.sz. táblázat metódusa szerint - tizenhétből - tizennégyen tartoztak az 5 kh fölött bíró gazdák közé! Az ő javaslatuk, illetve a választó falugyűlés, majd a kooplálás részben fiatalította, részben vegyesebb összetételűvé tette a nemzeti tanácsot. Itt már három nemzedék határozott jelenlétét látjuk: döntő súllyal bírnak a harminc-harmincöt évesek - közülük is kiemelkednek a középkorú Máv-alkalmazottak -, bekerültek a húszas éveik első felében járó korosztályok képviselői (az ő jelenlétük jelzi leginkább az események juvenis jellegét), míg harmadikként a negyvenötödik életévükön már túllépő, jelentős - nem ritkán a koalíciós, vagy épp a háború előtti időszakban játszott - politikai és közéleti múlttal rendelkező korosztályok tagjai (ők csaknem mindannyian a jelölőbizottságnak is tagjai voltak). Foglalkozása szerint a nemzeti tanács tagja lett egy-egy erdész, tanító és katonatiszt, hat vasutas, három iparos, hét földműves és mindössze két munkás. Ebből a csoportból csak hatan rendelkeztek 5 kh-nál nagyobb saját földtulajdonnal, míg az összesített tulajdonnagyság szerint is csak egy-egy iparos és munkás, illetve a hét földműves lépte át c birtokkategóriát.