56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

A SZERVEZŐK A fölvonulás szervezőinek, az semények indítóinak körét ma már nem tudjuk pontosan behatárolni. Hébel János portréja mellé azonban mégis odaillesztünk néhány arcképet, azokét, akik bizonyosan meghatározó szerepet játszottak az események indításában.^ - Molnár Márton /1956-ban 49 éves, 17 kh-on gazdálkodó középparaszt/ széles rokonsággal és jelentős földtulajdonnal rendelkező evangélikus família katolizált tagjaként lett az egyháztanács, 1940-től a képviselőtestület tagja. De volt a legeltetési bizottság és a közbirtokosság vezetője is. Kisgazda múltja ellenére 1950-ben mind a községi tanácsnak, mind pedig a járási tanács vb-nak a tagja lett, és maradt egészen a forradalomig. 1956-ban azonban konfliktusok sorozatát élte át. A beadásban folyamatosan a hátralékosok között találjuk, elmaradt a tanácsülésekről, végül - egyedüliként a faluban - megtagadta a beszolgáltatást, amiért szeptemberben elszámoltatták. Október 27-én beválasztották a nemzeti tanácsba. - Pásztor Jánosnak közeli rokona volt a község utolsó bírója, míg feleségének sógora az ötvenes évek tanácselnöke volt. O maga először az NPP, majd az MDP tagja lett és 1951-ig tisztségek sorát töltötte be. Volt a UFOSZ, majd a DÉFOSZ elnöke, a nemzeti bizottság és a képviselőtestület tagja. Ekkor azonban "karrierje" megtört: 1951-ben lemondott iparáról, 1954-ben már tervbűntettért indult ellene eljárás, testvérét, Vincét kulákká nyilvánították. Kezdeti szerepvállalása ellenére sem választották be a forradalmi szervekbe, ugyanakkor az újjászervezett UFEK elnöke maradt. - Bajnai Ferenc 1932-es születésű, akkor MÁV dolgozó. 1952-ben önként visszalépett a párttagjelöltségtől. Bátyja az első tanácsi ciklusban tanácstag volt, a már megismert Pásztor János pedig a nagybátyja. Az ötvenes évek elején éles személyi konfliktusba került a község párttitkárával, ami szerepvállalásában is erősen motiválta. Tagja lett a nemzeti tanácsnak és parancsnoka a nemzetőrségnek. - A 24 éves Ádám Ferenc erdész - akinek apja a püspöki uradalom erdőőre volt - 1956-ban lett a MÖHOSZ községi elnöke. A forradalom idején a nemzeti tanács és a tizenhat fős nemzetőrség tagjává választották. Polyák Sándor volt az aktív résztvevők egyik legidősebbje. 14 kh-on gazdálkodó földművesként már 1941-ben a képviselőtestület tagja lett, 1944-ben pedig pénztárnoka. Hadifogolyként került a Szovjetunióba.