56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

spontán tüntetésbe, amit nem egyszer kísértek jelképleverések, könyvégetések. E cselekvéssorokban a mintaközpontokban látott, átélt, otthon újra és újra gondolt, a beszámolókban mind inkább kiszínesedő események, viselkedési- és magatartásformák kicsiben való újrajátszását láthatjuk. Ennek csak előkészítője a "társaságba járó" embert motiváló, rajta keresztül pedig környezetét is politizáló kocsmai beszélgetés. A Nógrádra hazaérkező vasutasok és gyári munkások is itt osztották meg tapasztalataikat, élményeiket ismerőseikkel. Itt adta át barátainak a magával hozott "Tizenhat pont" néhány példányát Burik János vasutas, megteremtve így a helyi események megformálatlan, de mégis létező ideologikus alátámasztását.3 Az addig kisebb csoportokban motiválódó szervezők is itt találkoztak és fogalmazták meg az október 26-i fölvonulás koreográfiáját. A hírcsere másik fontos helyszíne a templom. Főként az esti litániára siető, vagy arról távozó falusiak cseréltek véleményt a fejleményekről, tudták meg a plébános, "a világ dolgaiban" jártasabb társaik véleményét. A templom lehetőséget adott az egymástól távolabb lakó rokonságok találkozására, álláspontjuk, véleményük egyeztetésére is. A plébánián tárgyalták meg az események alakulását az egyházi képviselőtestület tagjai, akik tekintélyüknél fogva jelentős szerepet kaptak a helyi közvéleménv formálásában /s mint látni fogjuk, az események alakításában is/. A tanácsháza fekvésénél és funkciójánál fogva vált a történések fontos helyszínévé. A közelében lakók élénk figyelemmel kísérték az ott történteket, a fölvonulás előtt a tömeg egy része ott gyülekezett és követelte a begyűjtési iratokat /ám Nógrádon - az események szervezettségénél fogva - nem került sor azok megsemmisítésére/. A kultúrház zsúfolásig telt terme a forradalmi tanács választásának lett a helyszíne.