Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.
Zalavég 26.520. 49
14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől eltér? Síi ennek a jellege? /pl. különleges vakolatdisz a házakon, festett, faragott oromfalak, stb./? Kincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? Kern. 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? Nincs? 17*/ Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Nincsenek, az aranyodi és zalabéri hegyen igen. 10 %. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? Fa és föld. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? Ma már kevés, néhány még akad. • < III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? Nem jártak el, helyben két földbirtokos volt, és ott dolgoztak. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 50 fő, zömmel Zalaegerszegre. 3. / Milyen mérvű volt a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? / Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ család: 10, személy :120 . : ; 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak : bejárók? Zalaegerszeg MÁV. Ganz IIÁVAG, Magasépítő Vállalat. Gyantagyár TEFU, stb. 5. / Hlyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltöeöttek? Főleg Budapesten, különböző vállalatoknál, üzemeknél, 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1952-ben helytelen parasztpolitika és i: tsz. szervezés.
