Zalamindszent-Zalaszentlőrinc - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 25.

Zalaszentgyörgy 25.510. 96

mint általában az ilyen "felvezetett" tanuk vallomásai. Csak epizodikus különbségek vannak köztük. Gondos mérlegelés után a 11. tanú, Gerencsér Ferenc Nádasd-i, Vas megyei, 57 esztencó's jobbágy vallomását emelem ki, mely a fol. 16-18-18/v-n található. A fol. 17 egy - a jegyzőkönyvbe külön betett lap, melyről külön készitek regestát, mert annak semmi köze ehhez a határtsiegállapitáshoz, hiszen Bőröndről szól. Lásd u. ezen jelzet fol. 17- tel kiegészítve alatt, Bőrönd címszónál. A 11. tanú vallomása tehát így hangzik:/ "Ad prinum: Tizenhat tizenhét esztendős korában Vaspöri íöl Nagy Ferencz, Török Ferenc és Pas Ádám nevü embereket kanászul két Esztendeigh szolgálván a Tanú, kiknekis bírásában lévén Zóli puszta á melyen mak volt egymás után mind á két Esztendőben ott makkoltatván a nevezet Gazdái és több pásztor társai mutogatták néki nevezetessen pedig Rogos Péter á ki maga sörtveles marháit őrizte, Kondor Gyura, Vaspöri Rogos György pásztora mondván, hogy itt, ez a réghi Csatári Malomban járó uton alul Délnek szabadon Őrihocz, de fölszólnek által ne eresz, mert ittis Szála fiz. Györgyi erdő, hanem ezen alul mindenüt szabadon őrizhecz egész a Zóli Kútig, mivel az mind Bükkös és fenyves erdő, eligh bük mak volt, nost pedig á mint láttyo a Tanú nagyob * része azon darab erdőnek ki légyen irtva, Szántóföldeknek; ugyan á nevezet pásztor társai mutatták néki az zóli patakon tul lévő mél árkott, mely á patakra leszolgál, hogy ezen árjiíokigh légyen az zéli határonnét pedigh délrül,Szála Sz. Györgyi, és ugyan azon ároknak feien lévő régi Xtes tölgyfát is mutatták, és mondották Zél és Sz. György között határ fának lenni, onnét pedigh igyenessen az erdőn által, mely masta ki vagyon irtva mindenüt Nap Nyugot felül lévő Baglászó Völgyigh, ottis á nevezett pásztorok fölszólrül Zéli határnak, alszalrül pedig á vagy délrül,az előbb irtt Baglászó völgyogh Szála Sz. Györgyi határnak mondották lenni, á mint hogy ad secundua: két esztendőnek elforgáso alatt magais a megirtt jelekigh és helekigh Csatári és Zéli pusztákon száatolanul őrizvén és legeltetvén azon jeleken tul Szála Sz. Györgyi határbon által ereszteni marháját nem merészlette, azokon belül pedig és fölül szabadon őrizet ninden kárvallás nélkül. Annak előttö pedigh á Kurucz háborúban valamely granatéros Németek igen sokan