Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalalövő 24.504. 94

• 209. Zalalövó' Pexőfi TSz. 1965-ben taglétszáma 439 fő gazdálkodási területe: 6 701 kh. ebből szántó 370 kh. szarvaomarhaállománya 686 db. traktorállománya: 20 db. Eperjesi István 210. Zalalövó /Zala m./ Néprajzi adatok, 1967. /A régi falu, a csatolt részek: II-III. ker. és VI. ker. nélkül, az 1859. óvi kat. térkép faluhatárának megfelelően!/ A Vas megyei Őrséggel szomszédos ősi göcseji település /római előzmények!/ nevét nyilván az itteni határőröktől nyerte. Határa a Zala mindkét oldalára átterjedt. A Zalától É-ra, a Ny-K és É-D irányú utak kereszteződésénél alakult ki, a ^alától D-re csak kisebb - Kolozsvárnak nevezett - településrész van. /Kat. térkép 1859./ Erősen fejlődő, iparosodó -városiasodó település, éppen ezért a népi épitkezés - szemben a hozzácsatolt, szomszédos és földművelő jellegű Zalapatakával és Zalamindszenttel egy-két épülettől eltekintve már korán megszűnt. Az emiitett "Kolozsváron" 1955-ben még volt néhány régi - de nem népi! cseréptetős, szabadkéményes téglaépület: az egyiket gey egykori vámháznak, a másikat korcsmának tartják. A Zala hidját római korinak tartják /tévesen/. A falu régi népi építészetének egyetlen-igaz, hogy különleges értékű - emléke maradt meg 1967-ig, amikor az a Petőfi u. 39. sz. lakóház a zalaegerszegi "Göcseji Falumúzeumba" lett áttelepitve. Hajlitott alaprajzú, kontyolt zsuptetős, fa /borona/ falu, füstöskonyhás épület volt. Hasonlóak lehettek a falu már lebontott régi házai is. Különleges jelentőségét az adja meg, hogy a bontásnál igazolódott: eredetileg szoba nélküli füstösház volt, tehát a legősibb háztipus. Kb. 2-300 éves. /Gyüjtőnapló 1955, 1967./ - A falu határában / a Zalától D-re/ Irsa, Pernekág, Csütörtökhely dűlőnevek /részben lakott