Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

tényleges emelkedés nem történt. Négyszeresére /574-ről 2803ra/.riőtt a sertések és hétszeresére a baromfiak száma. Teljesen megszűnt az 1895-hen még 3230 darabból álló juhászat. A Zala 1940-es évekbeli szabályozása előtt széles terület mocsaras és berkes volt, melyben jelentős volt a halászat és rákászat, ez persze a szabályozással megszűnt. Lakosságának már 1910~ben 17»9 S**a élt iparból, 1925ben jelentős kisiparán kivül gőzmalma, fürésztelepe is volt, az utóbbi 18 alkalmazottal, &z iparból élők száraaránya 1960ig tovább emelkedett, azután azonban csökkent, és a kereskedelemből, közlekedésből élőké növekedett jelentősen, ^nnak oka, hogy 4 forgalmas főút /Zalaegerszeg,Zalaszentgrót, Nagykanizsa Keszthely/ találkozik itt, jelentős autóbuszforgalommal, ami inkább a kereskedelmi és közlekedési tevékenységet mozditotta elő. az apátság egykori épületébe 1950-ben 100 fős fővárosi Szociális otthont telepitettek. Ez a falut mint élelmiszer 1 szállitási lehetőség érdekig Az apátság egykori pincészetének felhasználásával a TSz_nek jelentékeny pincegazdasága létesült. Ennek ellenére lakossága, mely 19ő0_ig gyarapodott, 1960^70 *ig 12 %-kall csökkent, bár természetes szaporodása produktiv maradt. A jó közlekedés folytán nagy vonzóerőt gyakorolt j lendületesen fejlődő Keszthely. Már 1967-re kb 300 fő elvándorolt, és a lakásépités fejlődő üteme folytán az akkor 200-250 fő munkába bejáró egy-része is elköltözött. A lakóházak száma azonban minimális ingadozással folyamatosan