Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

1623-ban azonban az apáti lakosokat Kapornakra idézték, jövedelmük számbavételére, teiiát lakott hely volt. 1670-ben a törökök panaszkodtak, hogy a kapronczai /Horvátország/ Géci vajda egyebek között Zalaapátit is kirabolta, marhákat és embereket vitt Kapronczára. 1653-ban feljegyzik, hogy szolgálatuk csak fahordás és "holmi más robotolás". Egyébként nyomorúságos á.Liapotban volt, mert hol a török, hol valamelyik magyar végvár /Szentgrót, Kapornak/ vitézei kerülgették, ügy látszik nemesek is laktak benne, mert ezek 1675-ben Pacsán jártak az uj szőllők hegyvámjának megállapítására. A viszonyokat t alánt tökéletesen jellemzi, Radonaá^ Mátyás zalavári apát és kapitány^ 1685 évi panasza, mely szerint a szentgróti "eretnek katonák" Zaleapátibol vajdájuk vezetésével elhajtottak 88 ártányt, de szekeret, gabonát, marhát is vittek. Igaz, 1690-ben puszta falu, melyet éppen akkor kezdenek ujjáépite ;i, de bizonyosnak látszik, hogy Kanizsa ostroma előtt a vár kiéheztetése céljából égették fel. Zalavárt a bencés szerzetesek 158S-ra teljesen elhagyták és az apátság uradalma másfél évszázadon át a vár fenntartására szolgált. Többször az apáti cimet is a várkapitányra ruházták, ami megakadályozta az apát és a katonaság közötti nézeteltéréseket. 1715-ben a király az apátságot^egész uradalmával együtt, a Göt/faeig-i /Aiso Ausztria/ apátságra ruházta, az ottani apát nevezett ki az ottani kolostorból apátot Zalavárra. Eleinte csak a jövedelmet húzta, de 17^9-ben uj szerzetes házat rendeztek be, most már nem a mocsafcak közt fekvő romoa ^alaváron, hanem Zalaapátiban. A monostor 1757-ben királyi